Két hete van az energiaügyi minisztériumnak azon jogszabályok meghozatalára, amelyek megszüntetik a szélerőművek telepítésének szükségtelen korlátozásait. Előzőleg nyilvános konzultációt kell tartani a kérdésben, a helyi hatóságokkal pedig „átlátható párbeszédet” lefolytatni – írja elő a Gazdaság-újraindítási akcióterv végrehajtása érdekében a Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervéhez (HET) kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról szóló kormányrendelet, amely a feladat teljesítését 2023 első negyedévében várja el.
Fotó: Varga György / MTI
„Ilyen konzultációra még nem hívtak meg minket – válaszolt a Világgazdaságnak a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke –, de tavaly decemberben bekérték a terület szabályozásának módosítására vonatkozó javaslatainkat.” Lendvay Péter ismeretei szerint a lehetséges beruházók részéről nagy az érdeklődés a szélprojektek indítása iránt, de azt még korai lenne megbecsülni, hogy összesen mekkora kapacitás létesítésére nyitottak. Igaz, hogy az már önmagában nagyon vonzó, hogy újra lehet majd szélerőművet építeni, de lehet, hogy miután a várt rendeletek megszületésével ismertté válnak a részletszabályok, többen is lemorzsolódnak majd az érdeklődők közül.
Másik négy projekttel kell osztozni a fél ezermilliárdon
A háttér – ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt – ismert: az Európai Tanács tavaly december 5-én jóváhagyta Magyarország helyreállítási tervét, de a megvalósítást segítő támogatások folyósításához 2023. március 31-i határidővel feltételeket is szabott. Ez a nap- és a szélenergia esetében a telepítési korlátok felszámolását jelenti. A teljes HET kilenc fő területet érint (többtucatnyi alponttal), ezeken belül a szélenergia az F, vagyis az Energetika, zöldátállás csoportba tartozik. A HET összes stratégiai projektjéhez a kormány 2026-ig 2300 milliárd forint támogatásra számít, ebből az energetikára 21 százaléknyi, azaz 492 milliárd forint jutna. Ezen a közel fél ezermilliárd forinton azonban a majdani szélprojekteknek négy további területtel kell osztozniuk: a villamosenergia-szabályozás átalakításával, a zöldenergia-beruházások engedélyezésének egyszerűsítésével, a hálózati csatlakozások átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételével, végül az energiahatékonysági programok eredményességének növelésével. Igaz, Lendvay Péter szerint a mostani villamosenergia-árak mellett a szélerőmű-építésekhez nincs is szükség feltétlenül támogatásra, már a beruházások előtti akadályok elhárulása is nagy segítség lenne.
Ezen akadályokra jól lehet következtetni abból, hogy a Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet milyen tartalmat vár el az érintett jogszabályoktól, mindazonáltal ezek felsorolásában zárójelben feltüntetjük a Wolff Theiss ügyvédi iroda összeállításában szereplő, jelenleg hatályos adatot is.
- A minimális távolságra vonatkozó szabályokat erősen csökkenteni kell. (Jelenleg beépítésre szánt területen és annak határától számított 12 kilométeren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű nem helyezhető el. Ez lényegében azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs olyan hely, amely megfelel ennek a követelménynek.)
- A szélenergia-létesítmények és a lakó- vagy egyéb érintett területek közötti minimális távolság nem haladhatja meg az európai referenciaértékeket és a hasonló bevált gyakorlatokat.
- A szélturbina megengedett legnagyobb magasságát vagy a szélmalom rotorlapátjainak maximális átmérőjét el kell hagyni, vagy meg kell növelni, hogy összhangban legyen az európai referenciaértékekkel és az összehasonlítható legjobb gyakorlatokkal. (A szélturbina legfeljebb 100 méter magas lehet, az 50 kilowattnál nagyobb névleges teljesítményű szélturbinalapát hossza a földfelszínt 50 méternél jobban nem közelítheti meg működés közben.)
- A szélturbinánkénti maximális teljesítménykorlátozás nem maradhat fenn, és új nem vezethető be. (A szélturbinatoronyba legfeljebb 2,0 megawattos villamos termelőegység építhető be.)
További, még élő korlátozás a Wolff Theiss összeállítása szerint, hogy a szélturbinalapát kerületi (lapátvég) sebessége nem haladhatja meg a 60 métert másodpercenkémt, a zajterhelés biztonsági övezeten belül legfeljebb 60 decibel, azon kívül pedig 40 decibel lehet.
Az elemzés leszögezi, hogy a forgalomban lévő technológiák legnagyobb része nem felel meg az említett követelményeknek, vagy ha meg is felel, az lényegesen rontja a beruházás megtérülését.
Felidézi továbbá, hogy a jogszabályi lehetőségek dacára eddig mindössze egyetlen állami támogatású pályázat zajlott le az országban, az is 2006-ban. A további projektek egy részét először egyedi akadályok hiúsították meg, leggyakrabban az, hogy a már kiadott hálózati csatlakozási engedély körül hirtelen mégis kivetnivalót talált az illetékes hálózati engedélyes. Bár 2010-ig így is folyamatosan épültek szélerőművek, 2010. július 15-én visszavonták a folyamatban lévő tendert, és nem is írtak ki helyette újat.
Lesznek „könnyített területek”
Most viszont küszöbön a fordulat. A kormányrendelet szerint a módosított joganyag hatálybalépése meghatározza a könnyített telepítést lehetővé tevő területek (go-to zónák) kijelölését minden időjárásfüggő megújuló energiaforrás számára, és egyszerűsíti a megújulóalapú erőművek könnyített területeken történő telepítésének engedélyezését. Ez 10 százalékkal rövidebb idejű engedélyezést jelent, és jogi lehetőséget ad szakhatóságok állásfoglalásainak beszerzésére még az engedélyezés megindítása előtt. Ezeket a célterületeket legalább az ország azon területeiként kell meghatározni, ahol a szél energiasűrűsége 150 méteres magasságban négyzetméterenként legalább 500 watt, vagy hasonló átlagos szélsebességértéket használva, azzal a feltétellel, hogy az így lefedett terület nem lehet kisebb. A célterületeknek le kell fedniük a jelenleg szélerőművek által használt területeket, hogy megkönnyítsék az újratelepítés engedélyezését.
A módosításnak elő kell majd írnia, hogy az integrált engedélyt 75 napon belül meg kell adni, ha pedig ezalatt nem érkezik válasz a közigazgatástól, akkor az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
Megint készülhet a Mavir
Az új szélenergia-kapacitások fogadása további kihívás lesz a villamosenergia-rendszer (VER) irányítójának, a Mavirnak, amelynek gondoskodnia kell a hálózatba kerülő áram és a hálózatból vételezett mennyiség folyamatos egyensúlyáról. A VER rugalmasságát már így is eléggé próbára teszik a szintén ingadozva termelő, és már 4263,3 megawatt beépített kapacitásnál tartó naperőművek, és most még jönnek a szélerőművek is. Bár ezek együttes teljesítménye egyelőre 330 megawatt, a hirtelen felpörgésükkel vagy leállásukkal így is tudnak meglepetést okozni.
Ma reggel pont kapóra jöttek a tartalékaik: miközben az egyik paksi atomblokkon amúgy is karbantartás folyik, negyed hétkor védelmi hiba miatt leállt egy másik egység is. Az emiatti termeléskiesést a Mavir adatai szerint közel két órán át a szélerőművek pótolták.
Nyolc óra után átvették a terepet a naperőművek, és itt is van mire felhívni a figyelmet: e létesítmények 10 és 14 óra között az ország áramtermelésének körülbelül a felét adták. A Pakson leállított blokk biztonsága egyébként nem volt és nincs veszélyeztetve, az esemény nem gyakorolt hatást a környezetre. A szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán az Országos Atomenergia Hivatal közleménye szerint, a munka lezárultával a blokkot visszaterhelik a névleges teljesítményre.
A szélerőművek kihasználtsága egyébként sokkal nagyobb a naperőművekénél. Ezt az is mutatja, hogy 2021-ben kilencszer nagyobb volt az ország beépített nap-, mint szélenergia-kapacitása (3000 megawatt, illetve 330 megawatt), de napenergiával csak hatszor annyi áramot (14 316 terajoule) termeltek, mint széllel (2390 terajoule). Abban az évben a hazai szélerőművek kihasználtsága 22,72 százalék volt, a naperőműveké 16,87 százalék a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Mavir adatai szerint.
