Szigetüzemben működő szélerőművet építene az East-West Intermodális Logisztikai Zrt., ilyen egyelőre Magyarországon nem működik. Ez a létesítmény nem csatlakozna az országos villamosenergia-hálózatra, ami azt jelenti, hogy arra nem táplálna áramot, és nem is vételezne róla.
A beruházás a közelmúltban átadott fényeslitkei konténerterminál energiaellátása érdekében lenne esedékes. A terminál folyamatosabb áramellátása esetében a beruházó két további fejlesztésre is készül: építene egy napelemparkot, amely a szélerőművel „összedolgozva” lerövidíti a saját áramtermelés nélküli időszakokat, továbbá beszerezne egy nagy teljesítményű akkumulátort a fölöslegben termelt áram eltárolására, illetve annak szükség szerinti visszaadására. A tárolóról már egyeztet a kínai Huawei-jel, erről az East-West Intermodális Logisztikai Zrt., elnök-vezérigazgatója, Tálosi János tájékoztatta nemrég a Világgazdaságot. (A terminál hőellátását hőszivattyúrendszer biztosítja majd, a szükséges kiegészítő áramot pedig zöld forrásból szerzi be az üzemeltető.)
Egyebek mellett majdani szélerőmű-építésekről beszélt egy rendezvényen Kiss Csaba is az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyetteseként, aki azóta új pozíciókat is kapott.
Érkeznek a hivatalos üzenetek
A hazai vállalkozások annak köszönhetően közeledhetnek a szélerőmű-beruházásokhoz, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztusban többek között azt mondta egy török lapnak, hogy Magyarországon zöld jelzést kaphatnak a szélenergia-befektetések.. Most csütörtökön Orbán Viktor már azt jelentette be, hogy a kormány szerint elérkezett a szélerőművek ideje, ezért engedélyezni fogja az építésüket.
Egyelőre azonban él a közel teljes körű tilalom.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke 2010. július 15-én vonta vissza az eddigi legutolsó szélenergia tender pályázati kiírását, amely 410 megawatt kapacitásra vonatkozott, mert időközben megváltozott a rendelet is, amely meghatározza a pályázat feltételeit, minimális tartalmi követelményeit és az eljárás szabályait. Az akkor megfogalmazott kormányzati koncepció szerint azoknak a szélerőműveknek kell előnyt élvezniük a pályázat során, amelyek részt vesznek a villamosenergia-rendszer szabályozásában is.
A pillanatnyi szélenergia-helyzetről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kért a Világgazdaság tájékoztatást. Válaszában a hivatal felidézi, hogy a 2007-es áramtörvény szerint villamos energiát termelni 50 megawatt vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 megawatt vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet. A fél megawatt alatti erőműegységekben történő villamosenergia-termelés nem kötött MEKH-engedélyhez. A fentiek függetlenek attól, hogy szigetüzemű erőműről van-e szó.
Üzemidő-hosszabbítást vizsgál az energiahivatal
A MEKH információi szerint nem létesítettek szigetüzemben működő szélerőművet Magyarországon és jelenleg nincs szigetüzemű szélerőműre vonatkozó engedélykérelem folyamatban a MEKH-nél. A hivatal nem gyűjt adatokat a nem engedélyköteles méretű (0,5 megawatt alatti), szigetüzemű szélerőművekről. Legutóbbi, 2022. év második negyedévére vonatkozó adatpublikációja alapján 130 darab (1,1 megawatt) szélenergiát hasznosító háztartási méretű kiserőmű (HMKE) létezett az országban. Ugyanakkor ezek a HMKE erőművek nem minősülnek szigetüzemű erőműegységeknek. Adatai alapján Magyarországon eddig 326 megawattnyi szélerőmű épült meg. Nyilvántartása alapján jelenleg kilenc (175 megawatt) szélerőműpark rendelkezik még KÁT jogosultsággal.
A KÁT támogatásból kikerülő erőművek kevés kivételtől eltekintve a támogatás megszűnése után is tovább termelnek villamos energiát piaci körülmények között.
Az erőműegységek élettartama jellemzően 25 év körül alakul.
A MEKH-et nem keresték meg a szélerőművek engedélyezésének módosításával kapcsolatban. Üzemidő-hosszabbítási kérelem viszont érkezett, ezeket a hivatal vizsgálja.
