Olyan mértékben tört az egekbe két árindex 2021 derekán, hogy most már annak is örül Európa, hogy az értékük a lakossági áram esetében „csak” 205, a gáz esetén pedig „csak” 215, hiszen tavaly októberben 270-en, illetve 360-on álltak. Ám még így is nagyjából kétszer akkorák, mint mielőtt két éve nyáron belendültek, azzal pedig felesleges is sokkolni magunkat, hogy a 2015 júliusában indultak 100-zal.
Fotó: Shutterstock
Az árindexadatok a finnországi VaasaETT havi összefoglalójából származnak. Az elemzőcég az európai energiahatóságoktól kapott számok alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából havonta mérlegre teszi az uniós és az EU-n kívüli európai országok lakossági áram- és gázköltségeinek alakulását. Legfrissebb értékelése a 2023. márciusi állapotra vonatkozik.
Összeurópaiban Kijev a győztes
A bruttó lakossági végfelhasználói villamosenergia-árak kapcsán a VaasaETT fő megállapítása az – az ötödik hónapja tartó általános áreséses felül –, hogy az áram márciusban a kijeviek számára volt a legolcsóbb, kilowattóránként 4,30 eurócent. Kijevet Belgrád (9,08), Budapest (9,33) és Podrogrica (10,46) követte, vagyis az uniós országokon belül ismét a budapesti tarifa volt a legalacsonyabb. A VaasaETT vizsgálata fővárosokra, nem pedig országokra vonatkozik, ám a Budapestre vonatkozó megállapításai a hazai árképzés miatt Magyarország egészére érvényesek, más fővárosok és országok esetén ez nem feltétlenül igaz. Kimutatta továbbá, hogy térségünk országaiban az európai átlagnál jellemzően olcsóbb volt a lakossági áram, kivétel Prága, Riga és Vilnius.
A márciusi uniós átlagár 27,47 eurócent volt, vagyis a magyarországinak körülbelül a háromszorosa. Nem volt sokkal alacsonyabb a teljes európai átlagár sem: 25,89 eurócent. Ezek a hazai árakhoz képest nagyon magas átlagok azonban sehol sincsenek ahhoz képest, amit az árrangsor túlsó végére kényszerült londoniak, dubliniak és berliniek fizetnek. Nekik döntően 47,6, 47,12, illetve 44,09 eurócentet számláznak a villany egységéért, nagyjából ötször többet, mint a budapestieknek.
Főleg esett, Budapesten jegelve maradt, néhol drágult a lakossági áram
Négy fővárosban az általános áresés dacára nőtt a háztartások számára a villamos energia végfelhasználói díja, ezen belül Helsinkiben erőteljesen, 14 százalékkal. Ott, továbbá Nicosiában (2 százalék) és Brüsszelben (1) a tarifán belül az energiadíj nőtt, míg Párizsban (1) az áram házhoz szállítása került többe. Tizenkét fővárosban viszont szelídült a tarifa, a legnagyobb mértékben Rómában, 14, illetve Bécsben, 8 százalékkal. A csökkenésben Bécs kivételével mindenütt szerepe volt az alacsonyabb energiaárnak (Londonról nincs részletes adat), míg Bécsben az elosztás díja és az adója lett alacsonyabb. Dublinban, Madridban és Athénban besegített az energiaadó mérséklődése is. Az áram mint termék súlya Budapesten volt a legalacsonyabb, 14 százalékos a tarifaösszetevők között. A másik, 81 százalékos véglet Lisszabonhoz tartozott.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
A lakossági gázt nem a svédeknek találták ki
Budapest a földgáz esetén is megtartotta a legalacsonyabb uniós gáztarifás pozícióját a 2,56 eurócentes kilowattóránkénti bruttó lakossági végfelhasználó árával. Persze a nem uniós Kijev itt is beelőzött a maga 2,01 eurócentjével. Az uniós és az európai átlagár – 12,34 és 11,82 eurócent – a hazainak földgáz esetén is a többszöröse volt, de nagyjából csak a fele a stockholmi 29,81 eurócentnek. A magas svéd ár kapcsán a VaasaETT rámutat, hogy Svédországban kevés háztartás használ gázt, csak 92 ezer, ráadásul közülük 58 ezret kis, elszigetelt gázrendszerek szolgálnak ki.
A stockholmi tarifa tizenkétszer volt nagyobb a budapestinél és tizenötször a kijevinél – emelte ki a VaasaETT.
A lakossági gáz szempontjából a második legdrágább főváros Bécs volt (22,78 eurócent), a harmadik Amszterdam (17,57). Az európai átlagnál térségünk fővárosai közül csak a prágai ár volt magasabb. (A gázárak összehasonlításából kimaradt Helsinki, Nicosia, Oslo, Podgorica és Valletta adata, mert ezekben a fővárosokban lényegében nincs lakossági földgázszolgáltatás.)
Nem ez volt a bécsiek hónapja
A gázárak döntően estek az egy hónappal korábbihoz képest. A kakukktojás Bécs volt, ahol 9 százalékos növekedést okozott a molekula (maga a gáz) drágulása és annak adójának növekedése. Más fővárosokban viszont épp a gázösszetevő lett olcsóbb, ami Bernben 24, Rómában 11, Athénban és Szófiában 10 százalékos bruttó végfelhasználóiár-zsugorodást hozott. Volt csökkenés más fővárosokban is.
