A Mol a következő másfél évtizedben évente átlagosan több milliárd dollár értékű beruházásra készül – ismertette egyetemisták előtt a csoport stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatója. Bacsa György azért avatta be a fiatalokat a Mol terveibe, hogy felhívja a figyelmüket a csoport által kínált karrierlehetőségekre, amely révén egy regionális nagyvállalat hazai központjából nyílik lehetőség stratégiai fontosságú célokat megvalósítani.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Az említett beruházási szükségletet az határozza meg, hogy a regionális méretű integrált olaj- és gázipari csoport üzleti tevékenysége szénhidrogén-alapú marad, de van helye a társaságnak a karbonmentes jövőben is. Ez utóbbi Bacsa György magyarázata szerint emissziós kérdés, de nagy szerepe van a hatékonyságjavításnak és az újrahasznosításnak is.
A Mol az elmúlt években több új technológiát is bevetett az olaj- és gázkitermelésének növelése, illetve a hazai szénhidrogén-termelés természetes csökkenésének lassítása érdekében. Az eredmények alapján ez jó döntésnek bizonyult, de „ettől nem jönnek vissza az ötvenes évek, amikor még exportra is jutott a Magyarországon bányászott olajból és gázból”. A Mol a hazai olajigényeknek jelenleg közel 10 százalékát elégíti ki, az arány a gáz esetében 15 százalék.
Ugyanakkor a Mol nem csak egy nagy finomító és sok fúrótorony – szögezte le a vezérigazgató.
Nem mindegy a Molnak, merre tart az európai járműipar
Ennek alátámasztására bemutatta a csoport azon tevékenységeit, amelyek a közelmúlt években jelentek meg, illetve hamarosan nagyobb lendületet kapnak. Ilyen a megújuló alapú energiatermelés, ami elsősorban naperőművet jelent, illetve kísérleti projektet indított az úgynevezett zöldhidrogén előállítására. Előrelép a Mol az energiatárolásban és termelésben is, részben az Alteónál meglévő szaktudásra és eredményekre alapozva, amit a közelmúltban sikeresen lezárult befolyásszerzés is megalapoz.
A társaság az elektromobilitásban már megvetette a lábát egy országos töltőhálózat kiépítésével, és a fővárosi autómegosztó piacon is jelen van. „Az európai jelentős részét a járműipar adja, vagyis annak alakulása erősen befolyásolja a Mol jövőbeli mozgásterét is” – mutatott rá.
A csoport több éve foglalkozik műanyag- és használtolaj-újrahasznosítással, ezen üzletága részben akvizíciókon keresztül erősödött. Július 1-jétől új szerepben, országos hulladékgazdálkodási koncesszorként is fellép a társaság, mégpedig a Mohu nevű leányvállalatán keresztül. Itt az ügyvezető igazgató kitért arra, hogy a hazai kommunális hulladék döntő része ma lerakókban végzi. A Mol ezt az arányt 10 százalék alá kívánja szorítani részben energetikai, részben anyagában való újrahasznosítással. Ugyanakkor egyelőre sok újrahasznosítható anyag eleve kikerül az országból feldolgozás nélkül, vagy nagyon alacsonyan feldolgozott szinten.
A felsorolt tervek leképeződnek a következő évek beruházási elképzeléseiben is. Ezek között szerepelnek az energiaellátás biztonságának növelését célzó beruházások, valamint a megújuló energiatermeléshez, a hidrogéngyártáshoz, a bioüzemanyag-gyártáshoz, a műanyag-újrahasznosításhoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó projektek.
Mindig közbejön valami
Ám – mint az ügyvezető igazgató rámutatott – lehet tizenöt évre tervezni, de valami mindig közbejön. Három éve ilyen volt a járvány, majd 2022 februárjától az ukrajnai háború, mindkettő kedvezőtlen gazdasági következményekkel és kockázatokkal járt, illetve jár.
A stratégiát többször is újragondolták,
de a Molnál abban egyetértés van, hogy a hosszú távú célok továbbra is érvényesek és követendők. Bár erőteljesen diverzifikált tevékenysége a kihívásokkal terhelt helyzetben is védelmet jelent számára, most mégis az az előtte álló legnagyobb kihívás, hogy – ezt egyébként egy egyetemista hallgató kérdésére válaszolta – hogyan kezelje az ellátási, szállítási kockázatokat, és mit lépjen a régió törékenyebbé vált pénzügyi-gazdasági helyzetére. Nem tudni például, hogy megmarad-e az ország orosz olaj- és gázimportja, ha pedig igen, akkor meddig. „A Molnak ezért új infrastruktúrát kell kiépítenie, diverzifikálnia szükséges az alapanyag-ellátását, ami nem kétforintos kérdés. Az erre fordítandó kb. 700 millió dollárt a csoport eredetileg más területekre, a jövő üzleteibe akarta fektetni” – mondta Bacsa György. Előadásában nem tért ki rá, de korábbi közlések szerint e hatalmas összeg egy részéből a százhalombattai olajfinomítót kell képessé tennie arra, hogy a mostaninál sokkal több, nem orosz típusú kőolajat is fel tudjon dolgozni.
A Mol rövid távú célja ennek fényében az energiaellátás-biztonság fenntartása, hosszú távon pedig a régió körforgásos gazdaságának meghatározó szereplőjévé válni, a diverzifikált üzleti modell megtartásával.
A zalai olajmezőkkel kezdődöttElődcégein keresztül 1937-ig, a zalai kőolajtalálatokig nyúlik vissza a Mol csoport története, amikor pedig az 1950-es években csúcson volt a magyar olajipar – egyszerre hét kisebb olajfinomítót is működtetett –, akkor exportra, majd az hazai iparosodás bázisának megteremtésére is jutott az energiahordozóból. A kilencvenes években összevonták az ágazat regionális vállalatait, amelyek termeléssel, finomítással és kereskedelemmel foglalkoztak. Az addig veszteséges tröszt sikeres tőzsdei céggé vált, 2000-re pedig lezárult az a folyamat, amely az integrált üzleti modell bevezetésének köszönhető. Mivel azokban az években a térség több, hasonló profilú vállalata még állami kézben volt, a Mol megkezdte régiós terjeszkedését, ennek részeként a felkínált összes privatizációs pályázaton indult. Ezek közül a szlovákiai, a horvátországi és a bosznia-hercegovinai volt sikeres. A privatizációk révén a térség szénhidrogén-iparában három nagy csoport emelkedett ki, a Mol mellett az OMV és a PKN Orlen, de jó néhány részpiacon a Mol a piacvezető. A társaság 2016-tól olyan új átalakulási stratégiát hirdetett meg, amely – amellett, hogy támaszkodik a meglévő üzletágaira és fejleszti azokat – új területeken indítandó beruházásokat is tartalmazott. Ilyen az újrahasznosítás, a zöldenergia előállítása (elsősorban a napenergia), az elektromobilitásban, a zöldhidrogén és a hulladékgazdálkodás piacán való megjelenés. A Mol ma több mint 30 ország piacán aktív, mintegy 25 ezer főt foglalkoztat. A régióban 2400 üzemanyagtöltő állomása van. |
