Kiderült, mire készül a Roszatom
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOlyan mértékű és minőségű változásokra készül az orosz Roszatom atomholding, amelyeket ha megvalósít, bő húsz év múlva szinte rá sem lehet majd ismerni. A fordulatot ígérő célokat a megfelelés az új igényeknek, a kihívások és a társaságnak az orosz gazdaságban betöltött szerepe fogalmaztatta meg.
Fotó: AFP
A közeli évek terveit és a 2030 és 2045 közötti vállalati stratégiában szereplő lépéseket a napokban vették sorra egy konferencián a Roszatom vezetői. Mint az eseményen Szergej Kirijenko, Oroszország elnöki adminisztrációjának első helyettese, egyben a Roszatom felügyelőbizottságának vezetője figyelmeztetett, téves a körülmények jobbra fordulásának kivárásán alapuló vállalati logika, hiszen semmi nem lesz olyan, mint korábban.
Aki vár, az veszít. Aki létrehozza a változásokat, az nyer.
A Roszatomnak meg kell találnia a szerepét az új világban, meg kell értenie, milyen döntések, alapozások és áttörések segítenek abban, hogy megelőzzük versenytársainkat” – mondta a csoport vállalati lapjának írása szerint, amelyet a Világgazdaság a továbbiakban is idéz.
Szergej Kirijenko példákat hozott az Oroszország és a világ előtt álló technológiai kihívásokra. Ezek különösen a big data kezeléséhez szükséges eszközök, a szuperszámítógépek és az, hogy úgy tűnik, senki sem számított a mesterséges intelligencia fejlődésének gyorsaságára. További fontos területek az információbiztonság, a technológiailag független szoftver- és hardverrendszerek, a logisztika és szállítás, az elektronikus hadviselés, az additív technológiák. Anatolij Alekszandrov akadémikust idézte: „Tízszer többet kell tudnunk, mint amire most szükségünk van.”
Szankciókkal a háttérben
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a társaság következő évek fő stratégiai céljai között az új technológiai rend kialakításában való részvételt, új piacok kialakítását, új partnerek keresését említette. Beszélt emellett a technológiai függetlenség exportjáról, a nemzetközi aktivitás erősítéséről, a termékek és szolgáltatások versenyképességének növeléséről, az emberekre és a régiókra való nagyobb odafigyelésről. Kitért arra, hogy a Roszatomnak a szankciók nyomása alatt kell dolgoznia.
A Roszatom hosszú távú prioritásai a következők:
- Döntő hozzájárulás Oroszország biztonságához
- Az ország átállása egy új technológiai rendre
- Az új piacokon és a külföldi partnerekkel való együttműködés stratégiájának felülvizsgálata
- A technológiai függetlenség exportja
- A nemzetközi tevékenység erősítése
- Az atomerőművek versenyképességének növelése
- Hatékony projektmenedzsment
- A tudományos alapok kialakítása
- Koncentráljon az emberekre és a jelenléti régiókra
- Munkavégzés szankciók nyomása alatt
Alekszandr Loksin, a Roszatom atomenergiáért felelős vezetőjének első helyettese ismertette, hogy a 2035-ig szóló orosz atomerőmű-építési program megvalósításával 20 százalék körül marad a nukleáris alapú energiatermelés súlya az energiamérlegben. A Roszatomnak az addig eltelő idő áll a rendelkezésére arra, hogy kifejlessze azokat a termékeket, amelyeknek vezető szerepe lesz a tevékenységében a következő néhány évtizedben.
A legjobb a nulla hulladékot termelő reaktor
Ilyen termék mindenekelőtt a Szeverszkben készülő ólomhűtéses gyorsneutronos BRESZT reaktorral rendelkező kísérleti és demonstrációs komplexum. Világszerte készülnek 3-as vagy 3+-os reaktorok, de az atomerőművek negyedik generációjával szemben a biztonságon túl további feltételeket is támasztanak. E feltételeknek a szakember szerint csak az említett BRESZT felel meg: korlátlan erőforrásbázis, és környezetkímélő, vagyis nem hagy hulladékot.
A Roszatom emellett dolgozik a nátriumhűtéses gyorsreaktorokon is. Az első 1,2 gigawatt teljesítményű ilyen reaktor a Belojarszki Atomerőműben épül. További fontos terület a kisméretű, szárazföldi és úszó atomerőművek. A Roszatom 2024 végéig kívánja kiválasztani azokat a helyszíneket, amelyeken 2030–2042-ben atomerőművek épülnek. 2040 után nagyobb hangsúlyt kapnak az uráli és Urálon túli területek.
Alekszandr Loksin elismerte, hogy „a projektjeink sajnos olykor a bravúr küszöbén valósulnak meg” – utalva a csúszások kockázatára.
Ráadásul hiány várható építőkből és felszerelésekből is. Éppen ezért a technológiai függetlenség megteremtésére kell törekedni, és egy olyan építőipari komplexum létrehozására az iparágban, amely meg tudja oldani a legbonyolultabb állami feladatokat is. Fel kell továbbá gyorsítani a döntéshozatalt, és csökkenteni projektek idejét, költségeit.
Fotó: Roszatom
A TVEL csodákat tett
Kirill Komarov, a Roszatom első helyettese, fejlesztési és nemzetközi üzletági igazgatója ismertette, hogy tavaly a Roszatomnak 11,8 milliárd dolláros külföldi bevétele volt, a rendelésállománya pedig 200,8 milliárd dollárt tett ki. A TVEL és a Teksznabekszport pedig „csodákat tett” a külföldi szerződések megkötése és az új típusú tevékenységek fejlesztése terén.
Mára gyakorlatilag bezárult az oroszországi cégek nyugati piaca, de a világ többi részének a mérete összevethető a nyugatiéval, a Roszatom pedig nehezen pótolható a nukleáris piac számos szegmensében.
A társaság Kirill Komarov megítélése szerint 11-12 év alatt olyan fontos részévé vált a globális nukleáris iparnak, munkája olyan szorosan összefonódik minden ügyféllel, hogy nem lehet azonnal lemondani. A Roszatom külföldi bevételéből mintegy 20 százalékot képviseltek az újonnan megszerzett vállalkozások, mindenekelőtt a Gyelo szállítási és logisztikai csoport, valamint az AT-tanácsadó cég részesedése.
„A technológiai szuverenitás minden új vállalati vállalkozás DNS-ének része, legyen szó kompozit anyagokról, energiatárolásról vagy digitális megoldásokról. Az új vállalkozások képessége a független ökoszisztéma összeállítására nemcsak Oroszországban, hanem külföldön is keresett eleme egy átfogó ajánlatnak. Az is fontos, hogy a legintegráltabb ajánlatot tudd összeállítani” – magyarázta Kirill Komarov. Az Electric Mobility ipari programban például a TVEL, a Renera, a Roszenergoatom, a RASZU, a Teksznabexport és az atomfegyver-komplexum vállalatai vesznek részt. „Ezt a tapasztalatot új piacokra kell átvinnünk” – mondta.
Ilja Rebrov, a Roszatom gazdasági és pénzügyi vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy a következő évek legfontosabb feladata a költségek csökkentése és a bevételek növelése. Ez különösen fontos a nagyszabású fejlesztési tervek kapcsán, amelyek tetemes beruházást igényelnek.
Fotó: Roszatom
A konferencia résztvevői összeállítottak egy listát azokról az új termékekről, amelyeknek a legnagyobb esélyük van a következő években a széles körű elterjedésre. Ezek a következők:
- Energiatároló
- Elektromobilitás
- Szénmentes energiatermelés
- Digitális termékek
- Áramértékesítés külföldön
- Radiofarmakonok (orvosi célú radioaktív készítmények)
- Többfunkciós besugárzási központ
- Megoldások a kritikus információs infrastruktúrára
- Logisztika
- Kompozitok
- Új fizikai elveken alapuló számítások (foton- és kvantumtechnológiák)
- Mesterséges intelligencia
- Hidrogén
Elképesztő számok a létszámtervekbenTöbb mint 350 ezer új alkalmazottat kell találnia a ma 300 ezer fős Roszatomnak 2030-ig – számolt be Tatjana Terentyeva, a társaság személyügyi vezérigazgató-helyettese. Az új dolgozók mintegy ötödét az egyetemekről, a főiskolákról és az iparágon belüli rotáció révén várja a holding, további 5 százalékot a nemzetközi munkaerőpiacról. A maradék 55 százalékot a belpiacon kell megtalálnia. A személyi igények jelentős része az atomvárosokban jelentkezne, de nem biztos, hogy e városok kellő számú szakembert tudnak vonzani a jó fizetéssel és az egyedi projektekkel. Ezeknek a városoknak kényelmesnek és érdekesnek kell lenniük. Tatjana Terentyeva arra is rámutatott, hogy akik most középiskolások, azok 2030 után lépnek be az iparba. Ezért már most meg kell velük ismertetni a nukleáris szakmát. |
