A megújulóenergia-alapú termelés térnyerése, a szűkös energiatárolási kapacitások és a felhasználók költségcsökkentési célú törekvései végső soron a hazai villamosenergia-rendszer – a kereslet és kínálat – egyensúlytalanságához vezetnek. A kialakult helyzet műszaki és kereskedelmi kihívásaira a rugalmassági szolgáltatások nyújthatnak megoldást – mutat rá közös írásában Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia és beszerzések csoportjának vezetője és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory ügyvezető igazgatója.
Fotó: Simon Móricz-Sabján / Világgazdaság
Minden a szabályozási igények növekedése felé mutat
A rugalmassági szolgáltatásokat az elosztótársaságok piaci alapon veszik igénybe a villamosenergia-ellátás minőségének fenntartása érdekében. Ez az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos működtetését, valamint az üzemvitel folyamatosságát és hatékonyságának javulását jelenti. Az átviteli rendszerirányító által nyújtott rendszerszintű szolgáltatásokkal együtt a rugalmassági szolgáltatások biztosítják a hazai villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyát. E szolgáltatások felértékelődését segítik az kapcsolódó törekvései is – mutat rá a két szakember, hiszen a Tisztaenergia-csomag célja az energiahatékonyság előtérbe helyezése, a megújuló energiaforrások terén az EU globális vezető szerepének kivívása és fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók beléphessenek az energiapiacra.
Meghatározó szempont az időjárásfüggő erőművek nagyarányú növekedése is. Magyarországon a kormány becslései szerint a meglévő 4 ezer megawatt kapacitás 2030-ra átlépi a 10 ezer megawattot is. Éppen ezért kulcskérdés, hogy lesz-e elég flexibilis kapacitás az időjárásfüggő termelés okozta ingadozások kiegyensúlyozására. Ehhez három fő típusú rendszerirányítási tartalék áll rendelkezésre 39 megawatt, 200-250 megawatt és 300 megawatt nagyságban a Mavir Zrt. mint átviteli rendszerirányító rendelkezésére.
Ám miközben a hazai szabályozási piacon alapvetően hagyományos erőművek (gázos és olajtüzelésű) vannak jelen, az igény a karbonsemleges rugalmassági megoldások iránt erősödik. Ez az igény elősegíti az energiatárolás fejlődését és új piaci szereplők, például az önmagukban kisebb piaci erejű aktív felhasználók és mások kapacitásait összefogó aggregátorok térnyerését.
Ezek – például a tárolók és az aggregátorok – működését és kereskedelmi viszonyait azonban a jogalkotás egyelőre nem tudta optimálisan és kellő hatékonysággal kezelni, ezért az összeállítás szerint e körben fontos szerepük lehet a szabályozási tesztkörnyezeteknek és a piaci szereplők tapasztalatain alapuló visszajelzéseknek.
„A korábbi struktúrák megváltozóban vannak, egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a tartalék piacokra korábban nem létező technológiák és szereplők érkeznek, megjelennek a megújulóalapú rugalmassági szolgáltatók, amelyekkel szintén számolniuk kell a rendszerirányítónak és a kereskedőknek az üzleti stratégiájuk körében” – mutatott rá Simon Gábor.
Az európai energiaválságra és az extrém áringadozásra válaszként a felhasználók elkezdték csökkenteni a fogyasztásukat, és egyre inkább igyekszenek megteremteni saját energiaforrásuk műszaki hátterét. Ez a trend várhatóan erősödik, hosszú távon pedig már csökkenhet miatta a villamosenergia-kiskereskedelmi piac mérete és forgalma is.
Hiányoznak a szükséges adatok
„A rugalmassági kapacitások kulcsa, hogy nem kizárólag hagyományos erőművekre van szükség a kiegyensúlyozáshoz, mivel a sok szereplő – fogyasztói partner, tárolók, megújulók – műszaki és üzleti megközelítése eltérő” – mondta Kovaloczy Áron. Ám az újfajta rugalmassági szolgáltatások piaci árának meghatározásához szükség van az elszámolás szempontjából releváns adatokra. Ám minél alacsonyabb szintre megyünk a közcélú hálózati rendszerben, annál kevésbé állnak rendelkezésre ezek az adatok.
Napon belüli elszámoláshoz napon belüli mérési adatra van szükség, de Magyarországon nincs olyan elosztó, amely ezt képes szolgáltatni a piaci szereplőknek.
A DLA Piper által megkérdezett piaci szakértők egyöntetű véleménye szerint a mérési adat és annak minősége, valamint a digitalizáció középpontba helyezése elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiafogyasztásról, -termelésről -tárolásról akár tizenöt percenként, „rugalmasan” lehessen dönteni, mindezt automatikusan, egy rendszeresen felülvizsgált algoritmus alapján. Ennek korlátját egyelőre nem a piaci igények vagy a szabályozás jelentik, hanem a műszaki fejlesztéshez szükséges idő.
