Azok a magyarországi háztartások, amelyek júliusban az ötödével több áramot használtak az átlagos fogyasztásként meghatározottnál, euróban számolva átlagosan 15 százalékkal magasabb egységárat fizettek, mint az átlagmennyiségen belül maradók. A gázfelhasználást ugyanennyivel túllépők átlagos tarifája a kétszeresére nőtt. Ám még ez az emelt áramegységár is alacsonyabb volt minden más uniósnál, kivéve a budapesti átlagfogyasztásost. A hasonló gázegységárnál is mindössze a zágrábi volt kedvezőbb, de szintén csak a „normál” budapesti után.
Fotó: Shutterstock
Pluszinfó az átlagfogyasztást túllépőknek
Az előbbi eredmény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számításán alapul. A hivatal ugyanis tavaly ősz óta minden hónapban kiegészíti a villamosenergia- és földgáz fogyasztói árait bemutató grafikonját egy olyan hipotetikus árral, amely azt tükrözi, hogy milyen átlagárat kell fizetnie azoknak fogyasztóknak, akik a kormány által meghatározott átlagfogyasztást – ez az áram esetében évi 2523 kilowattóra (kWh), a gáz esetében évi 63 645 megajoule (MJ) – 20 százalékkal túllépik. A kormány döntése értelmében ugyanis 2022. augusztus 1-jétől az átlag feletti fogyasztás esetében a fogyasztóknak úgynevezett piaci árat kell fizetniük.
Az említett, 15 százalékos, illetve kétszeres tarifanövekedés nyilván kizárólag a 20 százalékkal történő mennyiségi túllépés esetén érvényes. Ennél kisebb, illetve nagyobb túllépés esetén természetesen más-más mértékben változik a lakossági gáz, illetve áram átlagára.
Az ismertetett összehasonlítás egy sokkal nagyobb, a MEKH és az osztrák energiahatóság, az Energie-Control Austria megbízásából havonta készülő nemzetközi elemzésének a kiegészítése. Az elemzést – amelynek a júliusra vonatkozó megállapításait a Világgazdaság már ismertette – a finnországi VaasaETT állítja össze. Szakértői egyebek mellett kimutatták, hogy az fővárosain belül a mögöttünk álló hónapban is Budapesten volt a legkisebb a lakossági áram- és gázrezsi. A VaasaETT szerepelteti az unión kívüli európai országok fővárosainak adatait is, amelyekből kiderül például, hogy Kijevben sokkal olcsóbb az áram és a gáz, mint Budapesten. A MEKH diagramján már csak egyetlen, nem EU-tag ország fővárosa szerepel, Belgrád.
Nézhetjük a rezsit fiktív valutában is
Vásárlóerő-paritáson (Purchasing Power Standard, PPS) júliusban az áram ára Budapesten Málta fővárosa, Valletta után a második legalacsonyabb volt. A hazai átlagtarifa a legdrágább rigainak a harmadát sem érte el. Az átlagot 20 százalékkal túllépő budapestieknek a lista ötödik legjobb európai, illetve negyedik legjobb európai helye jutott Valletta, a normál áras Budapest, Helsinki, Luxembourg és Belgrád mögött.
A budapesti átlagos gázár PPS-ben is a legalacsonyabb volt júliusban az Európai Unión belül.
Azoknak a háztartásoknak azonban, amelyek 20 százalékkal több gázt égettek el a „megengedettnél”, a kétszeres tarifájukhoz kétszer nagyobb PPS érték is tartozott.
Ez csak a hetedik legjobb uniós, illetve a nyolcadik legjobb európai helyre volt elég. Előttük – Budapest után – Brüsszel, Zágráb, Tallinn, Belgrád, Pozsony és Luxembourg állt.
A fő szempont a teherbíró-képesség
A piaci áras tarifa mellett a MEKH másik, rendszeres hozzáadott értéke a finn ár-összehasonlításhoz az a kalkuláció, amely megmutatja, hogy a háztartásoknak milyen mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk az áram- és a gázszámlájuk kifizetésekor. Ismét egy modellezésről van szó. A hivatal egy átlagos jövedelmű és átlagos fogyasztású, kétkeresős, két fős háztartásra végezte el a számítást. Az átlagos jövedelem országos szintű nettó jövedelmet takar, az átlagos fogyasztás pedig kicsit kisebbet annál, mint amekkorát a kormány tavaly augusztusban meghatározott a rezsicsökkentett árra szóló jogosultság szűkítésekor. A modell évi 2200 kWh áram (a magyar hivatalos átlagfogyasztás 2523 kWh), és 1162 köbméter (a magyar hivatalos átlagfogyasztás MJ-ból átszámolva 1729 köbméter) felhasználását feltételezi.
Ebben az összevetésben Budapest és London együtt áll a harmadik és a negyedik legjobb helyen a 2,5 százalékos mutatójával.
A brüsszeli 2,4 százalékos érték kicsit jobb, a luxembourgi pedig egyenesen pazar: egy ottani a modellezett háztartás jövedelmének mindössze az 1,6 százalékát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése.
A MEKH ebben az esetben nem végzett külön számítást magasabb fogyasztásra, mert a két fős háztartásokra nem jellemző az átlag feletti fogyasztás.
