Annyit nem nehéz megállapítani, hogy a lakosságot az ország költségvetésének általános helyzetéhez képest sokkal jobban érdekli, hogyan alakulnak a fogyasztási cikkek árai, illetve hogy folytatja-e a kabinet a rezsicsökkentést. A kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterei már optimistán nyilatkoznak az őszi inflációs számokról, főleg annak tudatában, hogy 2023 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Ez szám már alatta van a júniusi mutatónak. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak júliusban egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kerültek kevesebbe.
A kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó tárcavezetői már egybehangzóan azt mondják: idén ősszel 10 százalék alá csökken, azaz egy számjegyűvé szelídül az infláció. A mérséklődése jótékonyan hathat a most még meglehetősen borús képet festő kiskereskedelmi forgalmi számokra is.
Összességében ebben az évben még egy nagyobb, 5,8 százalékos visszaesés várható a boltokban az MBH Bank szakértőinek elemzése szerint. A volumen jövőre is hasonló lehet – csak éppen már nem negatív, hanem pozitív tartományban, összefüggésben a remélt újbóli, masszív növekedéssel.
A kormány középtávú makrogazdasági előrejelzése ezzel kapcsolatban úgy számol, hogy 2023 második felétől – az infláció gyorsabb ütemű mérséklődésével párhuzamosan – újra beindulhat a reálbér-növekedés.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank tőkepiaci elemzője szerint, bár az erőteljes inflációs folyamatok rányomták a bélyegüket a bérek alakulására – a nettó reálbérek közel 7 százalékkal csökkentek áprilisban –, a pénzromlás várható csökkenése mellett a reálbérek alakulása már augusztusban pozitív irányba fordulhat.
A kabinet prognózisában az áll, hogy a vásárlóerő visszatérésének, valamint a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatottságnak az eredményeképpen 2024-ben a háztartások fogyasztási kiadásai 3 százalékkal, 2025-ben pedig ismét 4 százalék fölötti ütemben emelkedhetnek.
Ahogyan az idei, úgy a jövő évi büdzsén is erőteljesen éreztetik még hatásukat az ukrajnai háború közel másfél évvel ezelőtti kitörése óta jelentkező geopolitikai kihívások. Ez leginkább a rezsi- és a honvédelmi alap kiadási tételeiben szúrhat szemet az állampolgároknak. Sorozatunkban az extraprofitadóknál már megemlítettük, hogy az elhúzódó ukrajnai háború következtében elszálltak az energiaárak.
Ezért hozta létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot a kormány. Ezek forrását azon ágazatok biztosítják, amelyek ebben a világgazdasági helyzetben is extraprofitra tesznek szert. Az energiakrízis miatt a rezsivédelmi alapot több mint 1300 milliárd forintra tervezte be a Pénzügyminisztérium – ez az idei összeg nagyságrendileg fele –, és csak reménykedni lehet abban, hogy ez a forrás elegendő lesz a lakossági rezsicsökkentés fenntartására, valamint az állami szervek, önkormányzatok, egyházi és civil intézményfenntartók energiaár-kompenzációjára. Jelenleg erre jók az esélyek, mivel úgy tűnik, a nemzetközi energiapiacokon valamelyest lecsillapodtak a kedélyek, és normalizálódik a helyzet, ám ezt az orosz–ukrán háború fejleményei bármikor átírhatják.
A kormány által védelminek nevezett költségvetés másik nagyon fontos, hasonló volumenű eleme a honvédelmi alap, amely tovább növeli országunk haderőfejlesztési forrásait. A kerete 2024-ben az elfogadott büdzsé szerint 1310 milliárd forintot tesz ki, így az összes magyar honvédelmi kiadás – a elvárásának megfelelően – eléri majd a 2 százalékát.
A sorozat előző részei:1. Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDPA kormány arra számít, hogy jövőre az ország legtöbb gazdasági mutatója kedvezően alakul, a kabinet erre alapozva állította össze a 2024-re elfogadott költségvetést, amelyben a 2023-as büdzséhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a rezsi- és a honvédelem. A magyar gazdaság jövőre újra 4 százalék fölötti növekedést érhet el. 2. Költségvetés 2024: több adószabály is változik jövőreJövőre több adószabály is változik, amelyekről most nyáron döntött az Országgyűlés. A jövő évi adómódosítások célja a családok védelme, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése és a gazdaság további kifehérítése. |
