Csak a szokásos: megint verte az uniós gázmezőnyt a magyar áram- és gázrezsi

Szerényebb piaci és erőteljesebb szabályozói hatások alakították a háztartások júliusi bruttó végfelhasználói gáz- és áramárait az Európai Unióban – olvasható ki a finnországi VaasaETT havi elemzéséből, amely az ausztriai és a magyarországi energiahatóság (Energie Control Austria, MEKH) megbízásából készült. A vizsgált hónapban is a magyarországi lakosság fizette a legalacsonyabb tarifát, amelynek azonban euróra átszámolt értéke nőtt amiatt, hogy a forint gyengült az euróhoz képest. A kijevi árak még a hazaiaknál is sokkal kedvezőbbek. A tanulmány megállapításai nem országokra, hanem azok fővárosaira vonatkoznak.

Kicsit drágult az áram, nagyot ugrottak egyes tarifák

Legalább ötszörös, de Kijevet is figyelembe véve tizenegyszeres különbségek voltak júliusban az európai fővárosok bruttó lakossági végfelhasználói árai között. A legmagasabb tarifát sorrendben Dublinban, Londonban, Prágában, Rigában és Berlinben kellett fizetni. A legalacsonyabbat Kijevben, majd Belgrádban, Budapesten és Podgoricában. A kelet-közép-európai fővárosokban Prága és Riga kivételével olcsóbb volt a lakossági áram az európai átlagnál, amelynek kilowattóránkénti értéke 26,34 eurócent volt, a földrész összes vizsgált országára számolva pedig 24,86 eurócent. A budapesti 9,92 eurócentes tarifa közel harmada volt az uniósnak, az említett tizenegyszeres különbség pedig a kijevi 4,32 és a dublini 47,12 eurócent között mutatkozott.

Az EU-ban a magyar áramtarifa a legalacsonyabb

Bár a forintban megadott magyarországi ár nem változik a 2014-es befagyasztása óta, euróra átszámolva mozog a nagysága az árfolyamváltozás miatt. 

Fővárosunkban – egyben Magyarországon – még így is a legalacsonyabb maradt a vizsgált tarifa az uniós országok között. Érdemes lesz megnézni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hamarosan megjelenő európai ár-összehasonlítását, mert abban további adatok is szerepelnek. Például egy olyan, amely feltételezi, hogy a háztartások 20 százalékkal többet fogyasztottak annál a tavaly augusztus óta átlagosnak nevezett mennyiségnél, amelyért még rezsicsökkentett árat fizethetnek (a hivatal minden hónapban kiszámolja a hasonlóan vegyes gázárat is, továbbá azt, hogy egy modellezett család jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése).

Sorra vonják meg a kedvezményeket  

Júliusban mindkét irányba és egymástól nagyon eltérő mértékben mozgott az európai fővárosokban a villamos energia bruttó háztartási végfelhasználói ára. A kilengéseket azonban csak részben magyarázza a villamos energia mint termék árának piaconként különböző mozgása. Megállt az ár 2022 novemberében kezdődött szelídülése, és 2 százalékos növekedésbe csapott át, de fontosabb hatása lehetett annak, hogy visszavonták azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányok a tavaly felszökött árak mérséklésére hoztak. 

Rigában és Lisszabonban az okozott 23, illetve 22 százalékos árnövekedést, hogy emelkedett a tarifán belül az elosztás díja, Lisszabonban szintén egy addigi támogatás megvonása miatt. Nyolc fővárosban volt 2 százalékosnál nagyobb drágulás, hatban legalább ugyanilyen arányú csökkenés. A csökkenés Bécsben volt a legnagyobb – 15 százalékos –, miután olcsóbb lett az áram, és az energiaadó is mérséklődött, majd Szófiában – 14 százalékos –, ott az energiaár és az elosztási díj csökkent.

Kellemes lejtőn a gázárak

Júliusban már a második hónapja mérséklődött az európai fővárosokban a földgáz bruttó lakossági végfelhasználó árának az átlaga. (A számításból a VaasaETT kihagyta Helsinkit, Nicosiát, Oslót, Podgoricát és Vallettát, mert ezekben a fővárosokban a lakosság lényegében nem használ gázt.) Az uniós átlag kilowattóránként 10,81 eurócentre, az európai 10,57 eurócentre jött ki. A budapestiek ennek az ötödét fizették, 2,73 eurócentet, ez az érték ismét a forint árfolyamromlása miatt magasabb a júniusi 2,69 eurócentnél. A kijevi 1,97 eurócentes ár a budapesti háromnegyedét sem éri el, a stockholminak pedig majdnem a tizenötöde. Igaz, az elemzőcég minden hónapban felhívja a figyelmet, hogy Stockholm kakukktojás: Svédország mindössze 92 ezer háztartási gázfogyasztójából 58 ezret a főváros különálló hálózatában, vagyis fajlagosan igencsak drágán látnak el.

A legjelentősebb vagy 2 százalékosnál nagyobb ármozgásokat mutató listára Bern a 25 százalékos, Szófia az 5 százalékos drágulásával került fel. A berniek a gáz drágulása, a szófiaiak az áfa eredeti, 20 százalékos mértékének visszaállítása miatt jártak pórul. Hat kiemelt fővárosban alacsonyabb lett a tarifa. Párizsban 18 százalékkal zsugorodott – mert olcsóbb lett maga a gáz, esett az adója, és kevesebbe került a házhoz szállítása –, továbbá Londonban és Tallinnban (14, illetve 11 százalékkal) szintén azért, mert szelídült a gáz ára.