Vigyázzunk csak: a kis napelemek ötöde necces körzetben működik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb forgatókönyvet is mérlegelnek a döntéshozók azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályok mentén tegyék ismét lehetővé a háztartási méretű napelemek hálózati csatlakozását – tudta meg a Világgazdaság. Arra, hogy a dolog messze nem problémamentes, már a Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi bejelentéséből is lehetett következtetni, Gulyás Gergely ugyanis a tilalom jövőre hatályos feloldását lépcsőzetesnek nevezte, vagyis lesznek területek az országban, amelyeken a csatlakozni kívánóknak még várniuk kell.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Az „utánam az özönvíz” nem jó megoldás
Az említett fokozatosságra információink szerint azért van szükség, mert a villamosenergia-hálózatokon eddig megvalósított fejlesztések még nem tették mindenütt lehetővé új napelemek (illetve bármilyen új termelő) fogadását. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által bekért adatokból az derült ki, hogy
országosan a szolgáltatók által üzemeltetett „áramkörök” (lényegében körzetek) átlagosan 7 százaléka egyelőre nem kész a nyitásra.
Ez nem tűnik nagy számnak, de az már igen, hogy e körzetekben van a háztartási méretű kiserőműveket üzemeltető ügyfelek mintegy 20 százaléka. Ha a jövő év első napjától ezekben az áramkörökben is lehetővé tennék az új napelemek hálózatra kapcsolódását, az jó eséllyel zavarokhoz vezethetne: az inverter nem adná le a megfelelő teljesítményt, vagy nem fogadná, esetleg lekapcsolna, és mindenki rosszul járna.
Némi korlátozás segíthet
Az ezzel a forgatókönyvvel járó kockázatokat úgy lehetne mérsékelni, hogy a napelemeket csak valamilyen megszabott teljesítményhatárig lenne szabad használni addig, amíg a helyi szolgáltató nem végez a szükséges fejlesztéseivel. E felső határt maga a szolgáltató tartatná be a berendezés úgynevezett leszabályozásával. Bár miniszteri bejelentés alapján úgy tűnik, hogy a kormány inkább nem kockáztatja az esetleges műszaki zavarokat, és január 1-jétől eleve megnyitni sem engedi a necces áramköröket, ez nem zárja ki, hogy emellett valamilyen teljesítménykorlátot is bevezet. Spekulációk szerint ugyanis ekkor nem kellene az említett 7 százaléknyi áramkör összességét „zárva” tartani, csak ennél kevesebbet, hiszen kis korlátok betartása mellett némelyekben ezek közül is a hálózatra csatlakozhatnának a napelemek. Még keresik a lakosság számára legkevésbé fájdalmas megoldást.
A bruttó elszámolás árnyékában
Nagy kérdés persze, hogy ténylegesen hány ügyfél, mekkora összteljesítményű napelemmel akar január 1-jétől az országos villamosenergia-hálózatba belépni. A jelenlegi napelemesek helyett ugyanis az újak – némi kivétellel – az eddigi éves szaldóelszámolás helyett a piacihoz közelítő elszámolásban lesznek. Ez uniós elvárás. A számukra bevezetendő bruttó elszámolás nem vonzó alapértelmezésben, csak akkor, ha az ügyfél megfelelő árat kap az áramáért. Az e tárgyban tartott szeptember 18-i iparági egyeztetés alapján úgy tűnik, érdemi előrelépés történt.
A bruttó elszámolás keretein még dolgoznak, de Szolnoki Ádám a Manap iparági egyesület elnöke közleményében jelezte: „A minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben.”
A Manap és az MNNSZ (Magyar Napelem Napkollektor Szövetség) közös javaslatokat tett:
- A HMKE-tulajdonosok által fizetett és a betáplált energiáért kapott ár között a különbség legyen méltányos, lehetőleg a piaci körülményeket is vegye figyelembe.
- A megtermelt áramot a felhasználók szabadon értékesíthessék.
- Mielőbb szülessenek meg az energiaközösségek létrehozását és működését szabályozó keretek.
- Vizsgálják meg, hogy milyen feltételekkel csökkenthető a napelemes rendszerek áfatartalma.
- Ha napelemes támogatás lesz, az működjön olajozottan, vegye figyelembe a kkv-k finanszírozási képességét, és ne függjön külső forrásoktól.
- Ha lesz napelemes támogatás, legyen kiegészítve energiatakarékos beruházásokkal, szigeteléssel, hőszivattyúval és az energetikai tervezéssel is.
- A visszatáplálás feloldása automatikus legyen az érintett felhasználók számára, külön adminisztratív akadályok, feladatok nélkül kezdhessenek betáplálni a hálózatba ezen felhasználók.
A bruttó elszámolás és a kapcsolódó esetleges egyéb támogatások bejelentése szeptember vége körül várható, ezt megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni.
A szaldó marad a régi
Új fejlemény volt a közlemény szerint, hogy a százszázalékos napelemes pályázatban részt vevő pályázókról az Energiaügyi minisztérium arról egyeztet az Európai Bizottsággal, hogy e pályázók is éves szaldóelszámolásba kerülhessenek, ha 2023. szeptember 7-ig bejelentették az igényüket. Ez további 30 ezer HMKE-nek jelentene jelentősen kedvezőbb feltételeket, és segítené a rászorulók a beruházását. Továbbá azoknak a jelenlegi és jövőbeli HMKE-tulajdonos fogyasztóknak, akik 2023. szeptember 7. előtt nyújtották be igényüket HMKE létesítésére, nincs új szabály a rendszerhasználati díjak elszámolása kapcsán.
A megbeszélésen szó esett a jelenlegi, azaz az évesszaldó-elszámolásban lévő ügyfelekről is.
Az ő helyzetük semmilyen téren nem változik, így továbbra sem fizetnek rendszerhasználati díjat a betáplált energia után.
(Ezt a többi fogyasztó fizeti helyettük – a szerk.) Csak akkor terheli a napelemeseket ez a díj, ha több áramot vételeztek a hálózatról, mint amennyit oda termeltek. Az éves szaldó nemcsak a háztartások és családok esetében marad meg, hanem minden HMKE-tulajdonos számára, tehát cégeknek, intézményeknek is. Az eddig kiépült, körülbelül 2 gigawattanyi HMKE 30 százalékát e fogyasztók üzemeltetik.
2024. január 1-jétől azt várja el az uniós jogszabály, hogy „a meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát” – a vonatkozó jogszabályt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalója idézte. Viszont „azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31. után nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében”.
