Lejtőn a belföldi gáztermelés
Egységnyi GDP előállításához tavaly feleannyi földgázra sem volt szükség Magyarországon, mint 2000-ben, és az egy év alatti hatékonyságjavulás is látványos volt. Viszont az import nőtt, az Ukrajnában folyó háború pedig alaposan megzavarta a piacot.
Fotó: Mészáros János / MTI
Jól jött a nagy import a tél előtt és a háború idején
Mindazonáltal a növekvő importot pozitívan értékeli a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az FGSZ Földgázszállító Zrt. közös kiadványa, mert éppen az erőteljes behozatalnak köszönhető, hogy az ország magas szinten, 86,4 százalékig feltöltött tárolókkal várhatta a fűtési idényt a szomszédban folyó háború árnyékában. Összefüggenek a háborúval a tavalyi magyar gázpiac más mutatói is. Például, miután az uniós tagországok – a rendkívüli helyzetre reagáló uniós tanácsi rendelethez igazodva – vállalták, hogy gázfelhasználásukat 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között az elmúlt öt év azonos átlagához képest 15 százalékkal csökkentik, Magyarország 2022. augusztus 1-je és december 31-e között 22,2 százalékos lefaragást mutatott fel: a mennyiség 4,36 milliárd köbméterről 3,39 milliárd köbméterre esett.
Az éves szintű lakossági felhasználás 4,03 milliárd köbméterről 3,46 milliárd köbméterre szelídült, ami 14,2 százalékos mérséklődés. Ezt azzal magyarázza a kiadvány, hogy a nagykereskedelmi árak emelkedése miatt az átlagfogyasztás feletti lakossági tarifák is módosultak. A drágulás volt az oka annak is, hogy az ipari fogyasztók 15,3 százalékkal kevesebb gázzal érték be, mint 2021-ben. Magyarország földgázfelhasználása összességében a 2021-es 11,06 milliárd köbméterről 14,9 százalékkal 9,41 milliárd köbméterre gyengült, egyben megszakítva a 2015 óta tartó növekedést.
Lépni kellett a gáztermelés növelése érdekében
A hazai gáztermelés esése azonban a kisebb felhasználás és a növekvő import mellett sem fogadható el, főleg, mivel a behozatalt növekvő geopolitikai kockázatok is terhelik. (A 2022-re kimutatott 48,9 petajoule-nyi termelés csak a bő fele a 12 évvel ezelőttinek.) Az összeállítás erre nem tért ki, de emlékezetes, hogy a kormány tavaly augusztusban a termelés növelése érdekében az MVM Energetikai Zrt. feladatává tette a hazai gáztermelés növelését, a közelmúltban pedig a Mol kapott egy tekintélyes engedményt a bányajáradékból azért, hogy megérje az eddiginél több szénhidrogént bányásznia.
Bár az import nőtt, az ország vezetékeiben továbbított földgáz mennyisége mintegy 15 százalékkal 8,965 milliárd köbméterre esett. A kiadvány nem állítja, de a csökkenés azzal függhet össze, hogy miután 2021 októberétől Ukrajna helyett Szerbián – és kisebb mennyiségben Ausztrián – át érkezik magyar területre az orosz földgáz, megcsappant a hazai tranzit is. Főképpen azért, mert előzőleg Szerbia is Magyarország felől jutott orosz gázhoz, most viszont Szerbia tranzitál a magyar piacra.
Magyarországnak Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal van nagynyomású gázvezetéki összeköttetése. A szlovén interkonnektor lefektetése is sok éve terítéken van, hiszen uniós elvárás is a tagországok hálózatainak összekapcsolása, de alig haladt az ügy. Lapunk már 2010-ben beszámolt arról, hogy egyeztettek a szlovén–magyar beruházás előkészítéséről, de még hét évre rá is csak az egyeztetésnél tartottak. Ám a múlt év végén – az import diverzifikálásának hangsúlyossá válásával – már arról írhattunk, hogy Szlovéniát át az algériai gázhoz is hozzáférhetne az ország, a közelmúltban pedig megszületett a megállapodás a beruházásról.
FGSZ: jöhet az olasz vezetékes és a cseppfolyós gáz isMost, hogy eldőlt, hogy 2025 október 1-jére létre kell hozni évi 1,7 milliárd köbméternyi export-, és 0,44 milliárd köbméternyi importkapacitást a két ország határán, a Világgazdaság a magyar–szlovén projekttől várt előnyökről kérdezte az FGSZ-t. „ A HUSI projektet és az általa nyújtott kölcsönös lehetőségeket az FGSZ és partnere, a Plinovodi régóta vizsgálja. A megváltozott piaci körülmények és európai gázellátási helyzet miatt a diverzifikációs törekvések régiónkban is felerősödtek. Ebbe illeszkedik a magyar–szlovén határkeresztező pont létrehozása, amely közép- és hosszú távon hozzájárulhat Magyarország forrásainak további diverzifikálásához, például az ily módon elérhetővé váló olasz piaci vezetékes és LNG-földgázforrások révén” – válaszolt a társaság. Honlapja szerint ehhez le kell fektetni egy 200 kilométeres vezetéket Kozármislenytől Kaposváron és Nagykanizsán át, a határon lévő Tornyiszentmiklóson mérőállomást kell telepíteni és csomóponti kapcsolatokat kiépíteni, Nagykanizsán pedig egy kompresszorállomásra is szükség lesz. |
A nagy iparvállalatnak igencsak drága volt a gáz
Miközben a hazai lakossági a legalacsonyabb árat fizeti a hatósági áras gázért, az ipari felhasználók már nem feltétlenül szerencsések. A kisebb vállalatok, amelyek évi 1000 gigajoule-nál kevesebb gázt használnak, 2022 utolsó negyedében még bekerültek a legolcsóbban vásárlók közé (a hetedik legkedvezőbb helyre), de az 1000 és 10 000 gigawatt közöttiek már a kilencedik legmagasabb árat fizették ugyanebben az időszakban, és persze az uniós átlagnál is magasabbat. Még megdöbbentőbb, hogy az évi 10 ezer és 100 ezer gigawattnyi gázt használó magyarországi iparvállalatok a negyedik legmagasabb európai árat fizették 2022 utolsó három hónapjában. A nagy magyar iparvállalatoknál ekkor csak a hasonló méretű finn, a svéd és dán cégektől kértek többet a gázért a kereskedők.
Bő tíz éve lejtőn van a magyar gáziparban foglalkoztatott száma, de a múlt év 6789 fős statisztikai létszám alig marad el a 2021-estől.
