Akár 400-450 millió dollárt – mintegy 145-163 milliárd forintot – is visszakaphat jövő év végéig a Mol, ennyivel csökken ugyanis az olajtársaság által Magyarországon fizetendő extra bányajáradék a magyar állammal kedden megkötött szerződés értelmében, feltéve, hogy a vállalat teljesíti a termelési volumenre vonatkozó minimumot.
A 2024. december végéig szóló könnyítés visszamenőleg, idén szeptember 1-jétől érvényes, vagyis a Molnak 16 hónapon keresztül egy ösztönzőbb keretrendszer szerinti bányajáradékot kell fizetnie.
Az olajcég természetesen üdvözölte a lépést, ami szerintük lehetőséget teremt arra, hogy azokat a fontos beruházásokat a jövőben is meg tudják valósítani, melyek elengedhetetlenek a hazai olaj- és földgáztermelés szinten tartásához, illetve növeléséhez, kompenzálva ezzel a természetes csökkenést.
Elvitte a teljes bevételt a bányajáradék
Az új keretek értelmében a minimálisan vállalt termelést kell teljesíteniük a vállalatoknak, a bányajáradék kalkulációjánál figyelembe vett minimális ár viszont kikerül a rendszerből, és az aktuális lesz a mérvadó. Ez utóbbi azért is lényeges, mert az olaj esetén hordónként 90 dollárnál, a földgáznál pedig 87 euró/megawattóra szinten rögzítette a fizetendő közteher kiszámításához használt energiaárat a döntéshozó, ami addig működött hatékonyan, amíg a különösen magas árkörnyezetben megtermelt bevételt fölözte le az állam, az energiaárak idén látott normalizálódását követően azonban az energiahordozók rögzített minimális ára már jócskán meghaladta a piaci árakat, különösen a földgáz esetében.
Az új keretrendszer a változó árkörnyezettel is számol, és sávos adózást vezet be: a Mol csak akkor számíthat a 400-450 millió dolláros megtakarításra, ha nem keletkezik extra profit a tevékenységén. Magasabb árak esetén az elvonások mértéke is nő.
Iparági források szerint a mostani lépés már csak azért is indokolt volt, mert a szeptember elseje előtt érvényben lévő szabályozás alapján, az idei év derekán már olyan helyzet állt elő, hogy a szegmens bevételének több mint 100 százalékát elvihette a bányajáradék, magyarán veszteségessé válhatott a Mol hazai kutatás-termelési tevékenysége.
Kérdésessé válhatott volna a termelés
A Világgazdaság értesülései alapján egy ponton túl a Mol rákényszerült volna, hogy érdemben visszafogja beruházásait, vagy akár hazai termelését is, mivel jogi kérdésként is felmerül, hogy meddig lehet veszteséges termelést folytatni, vagy hogy a vezetőség jóváhagyathat-e veszteséges beruházásokat.
Ezen túlmenően a koncessziós rendszerben működő hazai szénhidrogén-kutatás logikájából adódóan is lépnie kellett a kabinetnek, mert a korábbi feltételek mellett nehéz lett volna jelentkezőket, befektetőt találni ezekhez.
Lesz helye a felszabaduló pénznek
A Mol itthon évente nagyságrendileg 100-150 millió dollárt invesztál a kutatás-termelésbe, a szabályozás változásával tehát a jelenlegi veszteséges pozíció fordul vissza nyereségesbe. Bár a bányajáradék effektív csökkentése a magyarországi tevékenységet érinti, a felszabaduló források felhasználása csoportszintű döntés lesz a Világgazdaság értesülési szerint.
A közteher mérséklésével falszabaduló pénznek mindenesetre nem lesz nehéz helyet találni, akár az alapvetően capexigényes hazai kutatási projektekre, akár a stratégiában is szereplő megújulóenergia-beruházásokra fordítják majd azokat.
Emellett – az Oroszország elleni szankciós csomag miatt – a társaságnak olyan, az energiaellátás biztosításához kapcsolódó, meg nem térülő befektetési kényszere is van, amihez nem biztosít közösségi forrásokat az Ilyen az a Mol korábbi becslései szerint 500-700 millió dolláros kőolaj-diverzifikációs projekt is, amit a finomítók technológiai átalakítása és az orosz energiahordozókról való leválás érdekében kellene végrehajtania a következő néhány év során.
Nem csak a Mol beruházásait ösztönzi az új keretrendszer
Az új keretrendszer és az iparági beruházások pénzügyi forrásigényét felemésztő extra bányajáradék csökkentése egyébként nemcsak a Molra, hanem a hazai piacon termelő többi nagy szereplőre is érvényes, így a Magyar Horizont Energia (HHE), az O&GD, valamint a nyékpusztai mezőfejlesztésével a hazai szénhidrogén-termelésben ugyancsak érdekelt MVM is érdemi lépéseket tehet a hazai kitermelés növelése érdekében.
A teljes hazai földgáztermelés 2021-ben másfél milliárd köbméter volt, ebből a Mol 1,4 milliárdot hozott felszínre. A tavalyi termelés már az 1,6 milliárd köbmétert közelítette, idén pedig a szakértői várakozások szerint 1,7-1,75 milliárd köbméterre emelkedhet az országos kitermelés.
Amennyiben folytatódik az új nyékpusztai lelőhely felfutása, és a Mol is tovább tudja növelni kihozatalát, 2024-ben megközelíthető a kétmilliárd köbméteres szint elérése is.
A hazai olajtermelés éves szinten továbbra sem éri el az egymillió tonnát, a hozzávetőleg 900 ezer tonnás mennyiséget nagyjából fele-fele arányban a Mol és a HHE termeli ki. A Mol a tavaly feltárt vecsési mezőből számíthat érdemi kihozatalbővülésre.
