A következő években további hálózati fejlesztésekre és új áramtermelő kapacitásokra lesz szükség a Budapesten és a térségében növekvő áramkereslet kielégítésére. Mint a villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir aktualizált fejlesztési tervéből kiderül, ebben az évtizedben nem állnak le olyan hazai nagyerőmű blokkok, amelyeknek szerepük van a vizsgált térség áramellátásában, emellett több üzemidő-hosszabbítás is terítéken van, a naperőmű-kapacitások bővülnek, Kelenföldön pedig egy 60 megawattos gázüzemű blokk létesül.

Csepel II Erőmű  külső
A csepeli erőmű engedélye 2034-ig szól.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Új épületek sora falja az áramot

A Mavir részletezése szerint a kereslet növekedése mögött részben az áll, hogy Budapesten a korábbi éveknél ugyan kisebb mértékű, de így is nagyszámú infrastruktúra-fejlesztés folyik. Számos soklakásos modern társasház és lakópark épül, sorra létesülnek az egyenként 2-3-5 megawatt villamos teljesítményigényű irodaházak, kereskedelmi és szolgáltató központok. A komplex területfejlesztési projekt egyenként 10-15 megawattosak. Különösen nagy a felfutás Budapest IX., XI. és XIII. kerületében. Mindezen beruházások nyomán a következő öt évben 61-74 megawattnyi, de akár kétszer nagyobb energiateljesítményre is szükség lehet a Budapesten és a térségében növekvő áramkereslet kielégítésére, tízéves távlatban pedig e számok a másfélszeresükre nőhetnek. 

Közben több kötöttpályás fejlesztéshez kapcsolódó fogyasztói igény született, és vannak kisebb ipari jellegű beruházások is. 2022-ben egyedül a fővárosban mintegy 570 megawattnyi, egyenként 1 megavoltampernél nagyobb teljesítményű ügyet tartott nyilván a Mavir. E projektek ütemezett megvalósulásával várható a következő öt évben (modelltől függően) 61-74 megawatt, vagy akár 109-130 megawatt teljesítménytöbblet iránti hálózati igény. E számok a másfélszeresükre nőhetnek tízéves kitekintésben a barnamezős területek beépülésével.

A gödi ipari park az agglomeráció fő energiafalója 

A terhelési görbét erősen befolyásolja az új technológiák, azaz a hőszivattyúk (és klímák) térnyerése, valamint az elektromos autók számossága. Jelenleg a töltők és e-autók közel fele Budapesten van, és várhatóan később centrikusan bővül az elektromos autózás Közép-Magyarországon. 

Budapest területén 2033. elejére 27-44 ezer lakossági és üzleti hőszivattyú, 350-450 ezer hűtési célú klíma és mintegy 63-133 ezer elektromos jármű (autó, kistehergépjármű, busz) működik a Mavir várakozása szerint.

Ez modelltől függően 51-61 megawatt, illetve 115-127 megawatt teljesítménytöbblet elvárását jelenti, ami 5-10 éves időszakban 43-49, illetve 106-146 megawattra emelkedhet.

Egyes Budapesten kívüli projektek a méretüknél fogva jelentős hatással vannak a fővárost ellátó Mavir fejlesztéseire. Ilyen beruházás a gödi ipari park fejlesztésével összefüggésben érkezett összesen 277 megavoltamper nagyságú koncentrált fogyasztói igény.  

A rendszerirányítóhoz beérkezett információk alapján

  • a Dunamenti Erőmű G2 és G3 blokkjai várhatóan 2031-ig termelnek áramot és nyújtanak rendszerszintű szolgáltatást, de kedvező piaci feltételek esetén mindkettő üzeme meghosszabbítható.
  • Az Alpiq Csepel Kft. Csepeli Erőművének engedélyét a MEKH már 2034-ig meghosszabbította.
  • A Budapesti Erőmű mindhárom budapesti távhőtermelő nagyerőműre 2030-on túli üzemidőt adott meg: a kelenföldi 2036-ig, a kispesti 2034-ig, az újpesti (már meghosszabbítva) 2036-ig működhet. Mindhárom erőmű üzemidejét a tulajdonos szeretné meghosszabbítani.

Ezen kívül a Kelenföldi Erőműben tervezik egy új, 60 megawattos gáztüzelésű blokk létesítését is. Az egység korlátozott feltételek mellett 2024 végéig csatlakozhat a hálózathoz, de a garantált csatlakoztatása 2028 végéig várható.

A mátrai gázblokk érdekében a Mavirnak is fejlesztenie kell  

A Mavir hálózatfejlesztési terve viszont kockázati tényezőként számol a Mátrai Erőmű 220 kilovoltra termelő blokkjainak lehetséges üzemidő-hosszabbításával. Az erőmű 220 kilovoltra való betáplálásának hiánya ugyanis problémát okozhat, amíg le nem zárul néhány szükséges projekt. Ezek a kerepesi alállomás 220 kilovoltos feszültségszinttel való bővítése, a létrejövő Kerepes–Zugló 220 kilovoltos távvezeték kétrendszerűsítése, illetve a Göd Kelet 400 kilovoltos alállomás. A terv ezen felül az 5. sarokévben mindenképp számol a Mátrai Erőmű új kombinált ciklusú gázüzemű blokkjával.

Gátjai is vannak a napelemek budapesti telepítésének

A Mavir a háztartási méretű kiserőművek esetén jelentős, mintegy 45 százalékos bővülésről számol be az előző évi adatokhoz képest, de a naperőművekből csak 6 megawatt létesült. A társaság nyilvántartása szerint 2023 januárjában Budapesten 15 megawattnyi napenergiát hasznosító kiserőmű működött és 143 megawatt háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemelt. Ám az ilyen (belvárosi) beruházásokhoz zöldmezős terület alig és csak nagyon drágán áll rendelkezésre, az új igényekre az építési és településképi szabályzatok sincsenek felkészítve. A társasházi ingatlanokon történő napelemek elterjedését tulajdonjogi kérdések, megoldásra váró elszámolástechnikai problémák akadályozzák. A főváros kiemelkedően gazdag műemlékekben, mely ingatlanokra szigorú szabályok betartása mellett helyezhetők csak el naperőművek.

Kicsi még a tárolókapacitás

Budapesten jelenleg összesen 15 megawattnyi akkumulátoros tároló áll rendelkezésre, ez közép-hosszú távon 10-20 megawatttal nőhet a Mavir várakozásai szerint. A társaság számít továbbá olyan, a villamosenergia-rendszer szabályozásában szerepet vállaló Power to Heat technológiák bővülésére, amelyek távhőközpontok mellé települnek, és elektromos kazánokkal forró vizet állítanak elő. Jelenleg az Észak-budai Erőmű területén üzemel ilyen, de a Mavir 50-60 megawattnyi teljesítménybővülést vár Budapesten.

A Mavir tervében részletezett minden fejlesztési stratégia esetén 2023–25 között jelentkezik a legnagyobb CAPEX-igény Budapest térségében. Ebből a legjelentősebb részt a göd ipari parkba tervezett grandiózus beruházások adják.