Döntő pillanatban újul meg a nukleáris energia iránti érdeklődés – véli Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) forgatókönyve szerint 2050-ig a nukleáris kapacitás több mint a kétszeresének nő, és a megújuló energiák veszik át a globális villamosenergia-ellátás szén-dioxid-mentesítésének legnagyobb részét. Az Európai Bizottság is úgy számol, hogy a megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnek ki, és 2050-re az EU villamosenergia-termelésének gerincét képezik.
Csökken az atomenergia súlya
Azonban – ismerte el az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli „első atomfórumon”, az Európai Nukleáris Szövetség csúcstalálkozóján – a nukleáris technológiák jövője aligha van biztosítva. A technológia részesedése a legtöbb piacon lassan csökken, a hányada pedig csak 9 százalék a globális villamosenergia-mixben, holott 1988-ban még 18 százalék volt. Bár az Európai Unióban a jelenlegi 22 százalékos részesedésével még mindig a legnagyobb áramtermelő forrás, az 1990-es súlya még 33 százalék körül volt.
Ahhoz, hogy változás történjen, Ursula von der Leyen szerint a legfontosabb az új befektetések biztosítása. E beruházásoknak már ebben az évtizedben fel kell gyorsulniuk, és a 2030-as években új magasságokat kell elérniük, hogy teljesítsék a párizsi megállapodás célját. Ezt a kormányoknak is támogatniuk kell, elsősorban a finanszírozás érdekében, továbbá, hogy az atomenergiának az áramellátás biztonságához való hozzájárulását megfelelően értékeljék és díjazzák.
Ám ez fegyelmet is követel az atomenergia-ipar részéről, az atomerőművek építése ugyanis gyakran késik, és jelentősen túllépi az eredeti költségkeretét.
A harmadik feladat új lehetőségek keresése a tiszta átmenetek támogatására. E pontban a bizottság elnöke a nukleáris energiával előállított, azaz szén-dioxid-mentesen termelt hőről és alacsony kibocsátású hidrogénről beszélt.
Kiemelte és sürgősnek nevezte a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítását. „Tekintettel az éghajlati kihívás sürgősségére, az országoknak alaposan meg kell fontolniuk lehetőségeiket, mielőtt lemondanak egy könnyen elérhető, alacsony kibocsátású villamosenergia-forrásról” – jelentette ki. Utolsó feladatként az innovációt említette, főként a kis moduláris reaktorok (SMR) terén. Ilyenből világszerte több mint 80 projekt indult, és több uniós tagország jelezte, hogy érdeklődik irántuk.
Orbán Viktor: mindannyiunk érdeke, hogy az atomenergia ne váljon geopolitikai konfliktusok túszává
„A közelmúltban tapasztalt kihívások tovább növelték az energiabiztonság megteremtésének és az energia értékesítésének jelentőségét. A kérdés teljesen nyilvánvalóvá vált: hogyan tudunk nagy mennyiségű villamos energiát előállítani olcsó, biztonságos, fenntartható és környezetbarát módon? A válasz egyértelmű, egyedül az atomenergiából előállított villamos energia az, amely egyszerre képes kielégíteni mindezeket a követelményeket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a rendezvényen a Magyar Nemzet cikke szerint. A miniszterelnök felidézte, hogy Magyarország csaknem öt évtizede használja az atomenergiát, amely stabil alapot ad energiaellátásunk biztonsága érdekében. A megtermelt villamos energia felét az atomerőművünk biztosítja, amely a villamosenergia-igényünk harmadát fedezi.
Magyarország e tapasztalatok alapján döntött a meglévő kapacitások fenntartásáról és arról, hogy 70 százalékra növeli az atomenergia részesedését az országos villamosenergia-ellátásban.
Orbán Viktor ismertette, hogy a jelenlegi állás szerint a következő évtized elején 2400 megawattnyi új kapacitás csatlakozik a hálózatra, amivel elérhető évi három és fél milliárd köbméter földgáz importjának kiváltása.
Kicsit későn ébredt néhány ország
Mindazonáltal a Bloomberg arra jut a brüsszeli találkozó alkalmából készített összeállításában, hogy túl későn és túl szerény mértékben születettek meg Európában az atomipar újjáélesztési tervei. A mostani hatalmas költségek és új innovációk is csak azt szolgálják, hogy az ágazat a jelenlegi piaci részesedésének megtartásáért küzd. Az Emmanuel Macron francia elnök vezette csoport csatlakozott a most először megrendezett nukleáris csúcstalálkozóhoz. Jelen vannak Kína és az Egyesült Államok képviselői is. A találkozó helyszínét szimbolikusnak nevezi a hírügynökség, hiszen a belga főváros egyik ékessége, a 100 méter magas Atomium közelében tartották meg.
A hírügynökség kiemeli, hogy Ukrajna orosz inváziója segített felkelteni az atomtechnológia iránti európai érdeklődést, ám a terület fejlesztésének több évtizedes elhanyagolását nem lesz könnyű helyrehozni.
Míg Kínában jelenleg 23 atomreaktor épül, addig az EU-ban csak kettő: egy Szlovákiában és egy Franciaországban.
Németország, amely egykor úttörő volt, tavaly szakított az atomenergiával közbiztonsági aggályokra hivatkozva.
Csúszik a fosszilis tüzelésű erőművek megfelelő helyettesítésére alkalmas kis moduláris reaktorok fejlesztése. Bár a technológia iránt érdeklődik tizenöt uniós tagország, még legalább egy évtizedet kell várni az SMR-ek sorozatgyártására. Kínában és Oroszországban már működnek ilyenek. Határozottan későn van Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint.
Nehezen jön össze a finanszírozás
Európa és az Egyesült Államok atomreaktorainak nagy része még mindig orosz nukleáris üzemanyagot használ. Közben a nehézipar kulcsfontosságú ágazatainak új kapacitásokra van szüksége, de a nukleáris szakemberek, tudósok életkora közeledik a nyugdíjhoz, és nem tudni, ki áll a helyükre. (Arról, hogy ez Magyarországon is milyen nagy probléma, a közelmúltban írt a Világgazdaság.) Az EU-ban az ezt az ágazatot támogató kutatóközpont költségvetése 20 százalékkal csökkent. A legnagyobb kihívás azonban a finanszírozás és a befektetők felkutatása. Egy új reaktor átlagos tőkeköltsége Franciaországban 9 dollár millió megawattonként, háromszor nagyobb, mint Kínában a BloombergNEF szerint. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános főigazgatója is arra panaszkodik, hogy a nukleáris ágazatot nem támogatják a nemzetközi pénzügyi intézmények. Sokuknál még most is vannak olyan rendelkezések, amelyek kizárják az atomenergiát, ami abszurd Rafael Grossi szerint.
