Káros tendencia erősödik másfél éve a magyarországi villamosenergia-rendszerben. Már az idő 70-80 százalékában kell a tervezettnél kevesebb áramot juttatni az országos hálózatba (ezt leszabályozásnak hívják) azért, hogy megmaradjon a rendszer egyensúlya. Csak a fennmaradó időben történik felszabályozás, vagyis egyes erőművek termelésének növelése.

A Mavir nagyot sokat fizet és dolgozik a stabil áramellátás fenntartásáért
Fotó: Mavir

Az ideális arány 50-50 százalék lenne. A tartalék energia igénybevétele sokkal többe kerül, mint a fölösleges áram kiiktatása – erről a hazai villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir Zrt. munkatársa beszélt a társaság piaci fórumán. Mint Horváth Dániel, a társaság elemzési osztályának vezetője elmondta, tavaly már közel háromszor több alkalommal volt példa 400 megawattnál nagyobb negatív irányú igénybe vételre (ennyivel volt nagyobb a kiegyenlítetlenség) mint az azt megelőző öt évben összesen. Ez a 400 megawatt meglehetősen nagy ahhoz képest, hogy az átlagos rendszerterhelés 5000-6000 megawatt körüli. De egy másik adat se jobb: a Mavir eddigi tíz legnagyobb beavatkozásának mindegyike 2023-ra esett. Mindegyik leszabályozás volt, összesen több ezer megawattot tettek ki. „Mindennek komoly költségoldala van, de üzembiztonsági szempontból is sok feladatot ad” – jelezte a szakember.

Be kell tartani a menetrendet

Horváth Dániel elmondta, hogy a társaság számos fejlesztést hajtott végre a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében, például bevezette a szabályozáshoz szükséges kapacitások napon belüli tendereztetését. Emellett azonban ahhoz, hogy mindig pontosan ugyanannyi villamos energia kerüljön a hálózatba, mint amennyire igény van, a piaci szereplőknek jobban kell törekedniük a rendszer egyensúlyának fenntartására. Ez azt jelenti, hogy pontosabban kell betartaniuk a Mavirnak leadott azon tervüket (menetrendjüket), amely rögzíti, hogy a hálózatról mikor és mennyi áramot vételeznek, vagy abba mikor és mennyit juttatnak. A menetrend persze borulhat rajtuk kívüli okból is, de e borulás mértéke fejlesztésekkel csökkenthető. Ám itt másról is szó van. 

Megeshet, hogy egy erőmű azért nem termel áramot a hálózatra – szándékosan eltérve a menetrendjétől –, mert éppen nem éri meg neki.

Ilyenkor a Mavir, mint valamely műszaki probléma esetén,  kénytelen a vele szerződött más erőművektől jó drágán áramot venni azért, hogy az országos áramellátás minősége szinten maradjon. Arra is lehetősége van, hogy megkérje őket, termeljenek kevesebbet, ami ugyanúgy piaci alapon történik. A piaci versenyhelyzettől függően ezért akár még fizet is a Mavir. Most éppen az ilyen esetek kezelésében lehet változás, mert a Mavir úgy kívánja módosítani a díjszámítási módszertanát, hogy azzal jobb menetrendtartásra ösztönzi a rendszer használóit.

 

 

Még csak véletlenül se érje meg a Mavirra hagyni a saját bajokat

A közelgő változásnak – amelynek pénzügyi és technikai elemeit Horváth Dániel részletesen ismertette a fórum résztvevőivel – két alapvető pontja van. Az egyik, hogy azt a díjat, amelyet a menetrend megsértőjének fizetnie kell, a Mavir attól függően, hogy a menetrendsértő miatt éppen többletáramra van-e szüksége, vagy fölöslege keletkezik, az adott piacon elérhető legmagasabb árral megnöveli. A másik pont szerint az áramszűkösség okozása miatt fizetendő díj nagyságát attól is függővé fogja tenni, hogy éppen mekkora szűkösség keletkezett a rendszerben. Ezzel azt kívánja elérni, hogy „az adott piaci szereplő számára drágább lesz a saját kiegyenlítetlenségét a szabályozásra hagyni, mint a piacra vinni” – magyarázta az osztályvezető.

Megszaladtak a 2022-es kiadások

A rendszerszintű szolgáltatások piacán a rendelkezésre állási díjak és az energia díjak költségei a kialakult háborús és energetikai helyzetre való tekintettel exponenciálisan növekedtek az elmúlt években – olvasható a magyar villamosenergia-rendszer 2022-es adatairól készült kiadványban. A rendelkezésre állás 2022-ben 293,8 milliárd forintba került, a szabályozási energia vásárlása pedig 49,9 milliárd forintba, miközben a 2021-adat 137,7 milliárd, illetve 29,8 milliárd forint volt. Eközben a megújuló energiahordozók részaránya (ami hozzájárul a rendszeregyensúly megbomlásához) 15,5 százalékról 17,3 százalékra, a naperőművi termelés részaránya pedig a hazai termelésben pedig 7 százalékról 9,2 százalékra emelkedett.