Történt néhány furcsaság rezsifronton

Ez év júniusában is Magyarországon volt a legalacsonyabb az áram és a gáz bruttó végfelhasználói ára az Európai Unión belül – mutatta ki a finnországi VaasaETT. Havi rezsi-összehasonlítását két szabályozó hatóság, az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából végzi.

A kijeviek nagyon rosszul jártak, de így is olcsón kapnak áramot

Az elemzőcég havi jelentésében persze soha nem a 2014 óta változatlan magyarországi adatok az érdekesek – hiszen ezek folyamatosan a mélyben vannak –, hanem a többi országban történt változások. E ponton most néhány hatalmas meglepetés történt májusról júniusra, illetve éves összevetésben.

• A leglátványosabb, hogy az uniósnál bővebb európai összevetésben hosszabb ideje a legalacsonyabbnak számító kijevi lakossági áramdíjak éves összevetésben (64 százalékos növekedéssel) a budapestiek fölé kúsztak. (Az elemzés nem országokra, hanem fővárosokra vonatkozik.) Így a budapesti lakosok által fizetett díj már nemcsak uniós szinten, hanem „összetettben” is a legalacsonyabb volt. A budapesti bruttó végfelhasználói egységár 9,44 eurócentet tett ki kilowattóránként, míg a kijevi 10,19 eurócent. Az ukrajnai áramárak elszabadulásának okáról a napokban a Világgazdaság részletesen beszámolt. A kijevi lakossági tarifákat a MEKH-nek a VaasaETT-é alapján készülő saját összefoglalója soha nem tünteti fel, viszont a szintén nem uniós főváros, Belgrád adatait igen.
• A másik váratlan esemény, hogy Budapest és Kijev tarifája közé beférkőzött a szintén nem uniós Oslóé 9,88 eurócenttel. (A MEKH diagramján Oslo sem szerepel.)
• Van továbbá érdekesség az energiahivatal által szerepeltetett 10,49 eurócentes belgrádi árban is, ez ugyanis két budapesti tarifa között található. Az első budapesti ár alapértelmezésben figyelembe vett, már említett rezsicsökkentett ár, a másik pedig az, amelybe beleszámít a rezsicsökkentés némi lazításával kalkulált magasabb, de szintén hatósági tarifa is. Ez utóbbi értékét a VaasaETT nem, csak a MEKH kalkulálta, és úgy, hogy a jogszabályban átlagosként meghatározott mennyiségnél 20 százalékkal nagyobb fogyasztást feltételezett. Erre májusban 10,88 eurócent jött ki. Ez lett a hivatal (VaasaETT-énál tehát szűkebb) táblázatában a harmadik legkisebb érték a normál budapesti és a belgrádi után. A VaasaETT teljes európai diagramján viszont csak az ötödik legalacsonyabb az említett Kijev és Oslo figyelembevétele miatt.

Kicsit más a MEKH és más az MVM váltószáma

E 120 százalékos fogyasztás kapcsán a MEKH azt írja, hogy „mivel a kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-jétől az átlag feletti fogyasztás esetében úgynevezett piaci árat kell fizetniük a fogyasztóknak, ezért a villamos energia és a földgáz fogyasztói árait bemutató grafikonokat kiegészítettük egy olyan hipotetikus árral, mely azt tükrözi, hogy milyen átlagárat kell fizetniük azon fogyasztóknak, akik a kormány által meghatározott átlagfogyasztási értékeket (2523 kilowattóra éves fogyasztás villamos energia esetén és 63 645 megajoule földgáz esetén) 20 százalékkal túllépik.” A földgáz átlagárának számításakor a hivatal a megajoule/köbméter átváltási aránynál a nemzetközi felmérésben alkalmazott 34,36 megajoule/köbméteres aránnyal számolt, szemben az MVM hivatalos díjtáblázatából visszaszámolható 34,87 megajoule-os aránnyal.

Júniusban – jelzi a VaasaETT – az uniós fővárosokban átlagosan 6 százalékkal estek a lakossági végfelhasználói áramárak, és 23,99 eurócentet tettek ki kilowattóránként. A teljes európai átlagár 23,00 eurócent volt. E szempontból Berlin volt a legdrágább főváros 39,09 eurócenttel – a budapesti négyszeresével –, amelyet Prága követett 37,65 eurócenttel.    

Szépen esik Európában a gáz ára is

A bruttó lakossági gázárak átlagosan 8 százalékkal csökkentek júniusban, így 10,12 eurócenten landoltak. Az összeurópai lakossági gáz átlagára 9,87 eurócent volt kilowattóránként, az átlagot Kijev és Belgrád húzta az uniós átlagnál alacsonyabbra. A budapesti tarifa kilowattóránként 2,59 eurócentet tett ki, míg a nála alacsonyabb kijevi 1,85 eurócentet. A 120 százalékos felhasználásra kalkulált, 5,27 eurócentes budapesti adat a sorban a negyedik legalacsonyabb lett.

A gázért rendre a stockholmiak fizetik a legtöbbet, júniusban 32,51 eurócentet. Ám ehhez mindig hozzá kell tenni, hogy a svédországi gázárak irreálisak. Ennek magyarázatául most a MEKH megjegyzését idézzük: „A földgáz lakossági ára a skandináv fővárosok esetében torzító eredményt mutathat, mivel ezekben az országokban a gázfűtés nem jellemző, így csak kisszámú háztartás csatlakozott a hálózatra. A 10 millió lakosú Svédországban mindössze 92 ezer háztartás használ földgázt.”

A svéd fővárost Bern (18,96 eurócent) és Amszterdam (16,64 eurócent) követi a drágasági sorrendben. Az energiahivatal a megajoule/kilowattóra váltásnál az FGSZ elszámolási rendjében is megtalálható 3,2494 energiaértékkel kalkulált.

A jövedelem töredékét viszi el a rezsi a modell szerint

A MEKH havi elemzésének figyelemre méltó hozzáadott értéke annak vizsgálata, hogy a villamosenergia- és földgáz-fogyasztás költségei a nettó jövedelem mekkora hányadát viszik el. A fogyasztók teherbíró képességének meghatározásához a MEKH egy

• kétfős háztartásból indult ki,
• amelynek tagjai országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek,
• nincs gyermekük,
• illetve más eltartott sincs a háztartásban.
• Feltételezi továbbá, hogy ez a háztartás éves szinten 2200 kilowattóra áramot és 1162 köbméter földgázt használ el.

A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mérte. 

Ennél jobb adat csak Luxembourgra jött ki: 1,5 százalék. A sor kényelmetlenebb végén Prága állt (5,8 százalék), amelyet Lisszabon (5,6 százalék) és Szófia (5,3 százalék) követ.

Akinek ez magas, kimehet a szabadpiacra

A friss adatok kapcsán Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos közleményében felidézte, hogy a magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően kapták 2024 júniusában Európában a legolcsóbban a háztartási villamos energiát és földgázt. Jelezte, hogy a lakossági végfelhasználói ár tartalmazza az energiadíjat, a rárakódó adókat, így az áfát is, illetve a rendszerhasználati díjat is. Továbbá leszögezte:

Szabadon választható a piaci alapú szolgáltatás is. Eddig senki sem váltott ez utóbbira a négymillió háztartásból. Azok a baloldali politikusok sem, akik „mindent össze-vissza hazudozva” a bevezetése óta eltelt 12 évben folyamatosan támadják és meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést.