Jó lesz vigyázni a gázfogyasztással, különben nagy lehet a meglepetés

Oslo, Budapest, Kijev és Belgrád álltak annak a listának a legkedvezőbb helyein, amely az európai fővárosok euróban megadott bruttó lakossági áramárai szerepelnek.

 A sorrendet elemzésében a finnországi VaasaETT határozta meg (ahogyan minden más hónapban is) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie-Control Austria megbízásából. Míg a Budapestre kapott áram- és gázárak szabályozási okokból Magyarország egészére érvényesek, addig más országokban vannak a helyi fővárosétól eltérő árak is.

Euróban számolva egyre alacsonyabb a magyar rezsi  

Budapesten 9,38 eurócent volt egy kilowattóra áram ára az elmúlt hónapban. Az alacsony szinten befagyasztott egységár euróban a tíz éve indult rezsicsökkentés miatt csak a forint árfolyamváltozása miatt változik. A vizsgált budapesti tarifa augusztusban még 9,44 eurócent volt, egy éve szeptemberben pedig 9,77 eurócent.

A töredékét fizetjük az európai átlagnak

A hazai lakossági áramár az európai, illetve az uniós átlagnak a felét sem éri el. Az előbbi 24,15 eurócentet, az utóbbi 23,03 eurócentet tett ki a múlt hónapban. A villamos energia a berlini lakosoknak volt a legdrágább, a 39,87 eurócentes tarifa a budapesti négyszeresét tette ki. A VaasaETT Európán belül ötszörös árkülönbségeket is kimutatott a negatív árrekorder Oslo miatt. A finn cég diagramját mintegy két éve egy további oszloppal is kiegészíti: ez mutatja azt a budapesti átlagárat, amely abból adódna, ha a háztartás 20 százalékkal túllépné az átlagos fogyasztásként megjelölt, és még rezsicsökkentett díjra jogosító mennyiséget. Az átlagfogyasztás a villamos energia esetében évi 2325 kilowattóóra 2022. augusztusa óta, a „túllépéses” átlagár pedig 10,81 eurócent lett.

A piac rángatja az európai áramárakat  

Ha Magyarországon nem is, más országokban változtak az árak részben a piaci hatások miatt, részben szabályozási okokból. Az átlagos végfelhasználói árak kissé emelkedtek, viszont 4 százalékkal így is elmaradtak a múlt évi csúcsuktól. A legjelentősebb változás – 10 százalékos drágulás – Finnországban történt, mert az ottani tarifán belül nőtt a villamos energia, mint termék ára, ami magával húzta annak áfáját is. Szintén az „elektron” áremelkedése vitte magasabbra az oslói (8 százalék), a brüsszeli (4 százalék), az amszterdami, a koppenhágai és további árakat. Érkezett viszont csökkenésről is hír, a legnagyobb esés Prágában volt, 5 százalékos. (A cseh fővárosban az esés mellett is a negyedik legdrágább volt a háztartási áram ára.)

Elszaladhat a gázszámla

Bár folyamatosan a svéd fővárosban a legdrágább a lakossági földgáz, e drágaságnak egy olyan egyedi oka van – nagyos kis számú fogyasztót lát el a szolgáltató –, ami miatt a svéd tarifákat nem érdemes összevetni a többivel. A stockholmi lakossági gázhasználóknak szeptemberben 32,74 eurócentes bruttó tarifát számlázott a szolgáltató kilowattóránként, tizenháromszor nagyobbat, mint a budapestieknek, és tizenhétszer nagyobbat, mint a kijevieknek. A második legmagasabb uniós gázár a berni, volt amely a stockholminak már csak a kétharmadát tette ki. Az uniós átlagnál tizenhat európai fővárosban fizetnek alacsonyabbat. Ezen a MEKH-ábrán Budapest ugyanabból az okból, mint a villamos energia esetében, két adattal szerepel. Az egyik a 2,58 eurócentes rezsicsökkentett budapesti gázár, amely tehát Európában a második legalacsonyabb volt, az EU-ban pedig a legalacsonyabb. A másik ár az évi 63645 megajoule-os éves gázfogyasztás 20 százalékos túllépéséhez kapcsolható tarifa, amely azonban óvatosságra int:

 Igaz, még így is a negyedik legalacsonyabb uniós és az ötödik legalacsonyabb európai tarifának számított.

Teherbíró képesség terén csak Luxembourg előzött be

A MEKH minden hónapban kiszámolja, hogy egy modellezett

• kétfős,
• kétkeresős,
• átlagos keresetű
• fővárosi

háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése. Míg az energiaválság előtti időszakban Budapest ezen összehasonlítás szerint a középmezőny kedvezőbb helyére került, az utóbbi hónapokban javult a pozíciója. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy míg a lakossági áram- és gázárak Magyarországon mintegy tíz éve változatlanok, az európai fővárosokban emelkedtek. A mutató értékét természetesen a jövedelmek eltérő változása is befolyásolja.

Igaz, ennek számításakor a MEKH nem számolt az átlagfogyasztás túllépésével (kétkeresős háztartásokban ez nem jellemző), de így is nagyon fontos mutatóról van szó: Budapestnek a Luxembourg (1,5 százalék) utáni második legjobb pozíció azt mutatja, hogy nemcsak abszolút nagysága alapján, hanem a fizetésekhez képest is nagyon kedvező a hazai rezsi szintje.