
Többe kerülhet Paks II. a tervezettnél – de ennek jó oka van
A beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése – ez a kulcsmondata annak a törvényjavaslatnak, amely lehetővé tenné a Paks II. beruházásra vonatkozó, úgynevezett EPC-szerződés módosítását. A módosítás két dologra vonatkozna: a szerződés feltételeire – ebbe szinte minden belefér –, illetve a beruházás ellenértékére.

A beruházás költségének eredeti felső határa 12,5 milliárd euró. A törvényjavaslat részletesen felsorolja, mi miatt kell lehetővé tenni a szerződés módosítását, illetve miért elengedhetetlen a beruházás megvalósítása. Kiemeli például, hogy
- Magyarország energiafüggésének csökkentése olyan alapvető nemzetgazdasági érdek, amely egyúttal a fenntartható fejlődést is szolgálja.
- A beruházás alapvető fontosságú továbbá azon cél elérése érdekében, amelyet a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, 2014-ben született, magyar–orosz kormányközi egyezmény rögzít.
- Uniós tagságunkból fakadó érdek is, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitása, hosszú távú működése fenntartható legyen, és ezáltal a Paks II. Atomerőmű Zrt. felkészüljön a két új paksi atomblokk üzemeltetésére.
A szerződés módosítására vonatkozó javaslat szerint a 2015-ben született törvény kiegészül azzal, hogy „(8) A létrejöttének napjától számított tíz év elteltét követően a Beruházás megvalósítására vonatkozó fővállalkozási szerződést (a továbbiakban: EPC szerződés) a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzetes hozzájárulásával a Megrendelő úgy is módosíthatja, hogy az EPC szerződés feltételeinek, illetve ellenértékének megváltoztatásakor – a hatályos EPC szerződésben foglaltaktól függetlenül – elsődlegesen a Beruházás megvalósítását késleltető, hátráltató bármely körülmény elhárításához fűződő érdeket, vagy az EPC szerződés megkötésétől eltelt időtartam vagy más, a Beruházást közvetlenül, illetve – a Fővállalkozó vagy az alvállalkozó tevékenységét érintően – közvetett módon hátrányosan befolyásoló hazai vagy nemzetközi gazdasági hatás következtében az EPC szerződésben meghatározott ellenérték növelését indokoló, Fővállalkozó által bemutatott vagy a Megrendelőnek más módon tudomására jutott, körülményt veszi figyelembe.”
Egyszerűbben: a paksi szerződésnek igazodnia kell az új körülményekhez
Az indoklás szerint a jelen törvényjavaslat célja azon lehetőség megteremtése, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új, 5–6. atomerőművi blokk tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása továbbra is zökkenőmentesen történhessen.
A részletes indoklás kitér arra, hogy a beruházás gazdasági körülményeit hátrányosan érintették
- a koronavírus-járvány,
- az orosz–ukrán katonai konfliktus,
- az inflációs és az ukrajnai háború miatti szankciók hatásai,
egyúttal kedvezőtlenül befolyásolták az időtényezőket is.
A törvénymódosítás célja, hogy (…) lehetőséget nyújtson a megrendelő számára (…) a fővállalkozási szerződés módosítására annak érdekében, hogy a gazdasági és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások beruházást érintő hátrányos hatásai elháríthatók legyenek oly módon, hogy az ellenérték és a módosítás egyéb feltételeinek meghatározása során csak a törvényben meghatározott szempontok legyenek mérvadók minden egyéb körülmény mérlegelésétől függetlenül.
Fél éve sejthető a változtatás szükségessége
A javaslatban szereplő kedvezőtlen külső körülmények persze már egy ideje láthatók voltak, így az említett „időtényező” is. Ezek alapján a Világgazdaság már ez év márciusában előrevetítette, hogy csúszhat a projekt, és módosítani fogják a beruházásra vonatkozó szerződést. Igaz, akkor „pillanatokon belüli” módosítást valószínűsítettünk, de meg kellett várni hozzá a küszöbön álló törvénymódosítást.
Egy újabb, kis csúszás azonban már most is látható
azon felül, hogy már régen nem 2029ľ2030-as átadásról, hanem a 2030-as évek elejéről hangzanak el nyilatkozatok. A kis csúszás pedig az, hogy az év végéig ígért első betonöntésre valószínűleg már csak januárban vagy februárban kerül sor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi bejelentése szerint.