Költségvetés: a rezsicsökkentés marad, a Paks II. projekt több pénzt kap

A nemzetközi és így a hazai energiaárak kilengéseinek megszelídülésére hivatkozva a 2025-ös költségvetés tervezete már nem tartalmazza Rezsivédelmi Alap működtetését.

Három tárcánál lesz a rezsivédelem

A rezsivédelmi feladatokat a három érintett tárca között osztja el a tervezet, tartalékok formájában. Felhasználásukról mindig a kormány határoz, egyedi döntések formájában. A legnagyobb – 800 milliárd forintos – ilyen célú kifizetés ez Energiaügyi Minisztériumnál (EM) jelenik meg a Lakossági rezsivédelmi Alap soron. Ebből a forrásból mérsékelhető a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.

A PM figyel a közintézmények rezsikiadásaira

A törvénytervezet egyebek mellett leszögezi, hogy a kormány jövőre is kiemelten kezeli a 2013 óta fenntartott rezsivédelem megőrzését. Ez azonban érdemi állami szerepvállalást követel, amelynek a rendszere ezért fennmarad, a kormány a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben. Mindazonáltal az ezzel kapcsolatos kiadások 2024 után tovább mérséklődhetnek az energiaárak várható csökkenése miatt. Ezért a 

Ide

• a kormány irányítása alá tartozó
• és a kormánytól független költségvetési szervek is tartoznak,
• továbbá a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, gyermekvédelmi, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézmények fenntartói.

Rezsikompenzációra 253 229,9 millió forint szerepel a központi alrendszer kiadási oldalának tartalékok során. A keretért a Pénzügyminisztérium felel.

Az ÉKM tartja kézben a közlekedési rezsipénzt

Az Építési és Közlekedési Minisztériumnál is megjelenik egy tétel a közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása jogcímcsoporton. E 37 milliárd forint a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére használható. Konkrétan a közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatására.

A Költségvetési Tanács szerint az állami rezsivédelmi és energiakiadások esetében a költségvetés magas kiadási előirányzattal számol. Ez – mint olvasható – tartalékot jelenthet a csökkenő világpiaci energiaárak esetén, azonban az energiaárak érdemi emelkedése magasabb kiadást eredményezne.

Összedobják a cégek

A rezsivédelem fő forrása a társasági adó lesz. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások lakossági rezsivédelmi kiadásokkal soron 2474,3 milliárd forint szerepel. A költségvetésből magába a Rezsivédelmi alapba a fentiek szerint már nem folyik pénz. E forrásból a 2024-es költségvetésben még 483 milliárd forint szerepelt azzal, hogy a Rezsivédelmi alap teljes idei kiadásait 1340,7 milliárd forintra tervezték a központi alrendszer mérlegében.  

Részben a Lakossági rezsivédelmi alap megjelenésével magyarázható, hogy az EM 2025-ös teljes kiadása az ideinél sokkal nagyobbak lesz: míg a 2024-es költségvetésben ezen a soron 123,8 milliárd forint szerepel, a 2025-ösben (a hazai felhalmozási költségvetéssel együtt) már 1130,5 milliárd.

Az Energiaügyi Minisztérium öt legnagyobb, jövőre tervezett működési kiadása:

• Lakossági rezsivédelmi alap: 880 milliárd forint
• Víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alap: 122 milliárd forint
• Áramtermelés mint rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezése: 52,5 milliárd forint
• Vízügyi igazgatóságok személyi juttatásai: 24,9 milliárd forint
• Egyéb működési kiadás: 15 milliárd forint.

Az említett áramtermelés kapcsán kiemelendő – bár nem szorosan ide tartozik – hogy 

 A Paks II. beruházáshoz 2024-re előirányzott emelés 99 milliárd forint volt.  

Az energiatárca teljes, 1302,3 milliárd forintos működési kiadásával 540,4 milliárdos bevétel állna szemben. Az utóbbiak fő forrása

• az osztalékbevétel (319 milliárd forint),
• a kibocsátási egységek eladásából származó pénz (200 milliárd forint)
• és a Víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alap bevételei (14,5 milliárd forint)

Az atomhivatal jól jár, az energiahivatal kevésbé

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az idén 16,1 milliárd forintból gazdálkodhatott, de a tervezett bevétele ennél nagyobb, 17,6 milliárd forint volt, vagyis a hivatal bőven eltarthatta magát. Jövőre mégis csak 13,6 milliárdos kiadást enged számára a tervezet, és 14,4 milliárdos bevételt vár el. Igaz, van a MEKH-nek központi költségvetési befizetési kötelezettsége is, ami csökken, mégpedig a 2024-es 4 milliárdról 2,5 milliárdra. Ezt is figyelembe véve a MEKH bevételeinek, valamint a kiadásainak és a központi költségvetési befizetésének a különbözete 2,5 milliárd forintos mínuszról 1,7 milliárd forintos mínuszra zsugorodik.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az idei 6,5 milliárd forint után 2025-ben 7,2 milliárdot költhet. Bevételei a kiadásaihoz képest szerények: a 2024-es és a 2025-ös is terv 3,2 milliárdot tartalmaz. Az OAH-nak központi költségvetésbe is mindkét évben ugyanazt az összeget, 0,4 milliárd forintot kell befizetnie.