Nagy hiba volt túllépni a gázátlagfogyasztást
Októberben is tartották legkedvezőbb uniós pozíciójukat a magyarországi hatósági, rezsicsökkentett bruttó végfelhasználói áram- és gáztarifák. A nem uniós Kijevben azonban olcsóbban mérték a gázt, az áramot ugyanakkor már kicsit drágábban.
Nagyon szórt az európai áramrezsi
A finnországi VaasaETT havi elemzése szerint a villamos energia budapesti 9,38 eurócentes kilowattóránkénti egységára a negyedét sem tette ki a lista túlsó végén lévő berlininek, amely a vizsgált hónapban 39,15 eurócent volt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamit az Energie-Contol Austria megbízásából havonta készített elemzés fővárosi adatokat vizsgál, a meghatározó helyi villamosenergia-, illetve gázszolgáltató átlagárai összevetésével. A befagyasztott budapesti tarifák euróban közölt nagysága csak az euró és a forint árfolyamváltozása miatt módosul az egyik hónapról a másikra.
A budapestiek (az egységes hazai árszabályozás miatt lényegében a teljes magyarországi lakosság) kedvező helyzete még az uniós és az annál kicsit alacsonyabb európai átlagárhoz képest is kiemelkedő, mert tarifájuk az előbbieknek még a felét sem éri el.
Saját értékelésében a MEKH rendre szerepeltet egy olyan számítást is, amely azt mutatja, hogy mekkora lenne a budapesti átlagár, ha az adott háztartás 20 százalékkal több áramot használna fel a jogszabályban átlagosként meghatározott mennyiségért, és emiatt a többletért magasabb árat kellene fizetnie.
Az áram esetében még ez a feltételezett tarifa is alacsonyra, 10,81 eurócentre jött ki.
Még ez is a harmadik legalacsonyabb egységár, ennél csak a nem uniós belgrádi és a rezsicsökkentett, szintén budapesti kisebb. Uniós összevetésben tehát a két magyar fővárosi ár a legkedvezőbb.
Októberben az átlagos kiskereskedelmi árak nagyjából stabilak maradtak Európában, átlagosan 4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól a vizsgált 33 országban – írja a VaasaETT.
- Tizenöt fővárosban nem változtak,
- kilencben estek (Ljubljanában 17 százalékkal)
- és kilencben nőttek.
A legdurvább, 39 százalékos emelkedést az oslóiak szenvedték el, de Oslo még így is ötödik legolcsóbb főváros volt, ha Budapestet a normál és az emelt árát is figyelembe véve kétszer számoljuk.
Stockholmot kihagyhatjuk
Az októberi gázárlistán Stockholm – mint a többi hónapén is – toronymagasan vezet, ott mintegy tizenháromszor magasabb volt a lakossági átlagár, mint Budapesten. Azonban érdemes figyelmen kívül hagyni a svéd fővárosban kiszámlázott árat, mert mivel ott nem jellemző a gázellátás, a szolgáltatás ára fajlagosan magas. Stockholmban mindössze 92 ezer háztartásban van gáz. Ám a rezsicsökkentett budapesti gázárnál 6,5-szer nagyobb a második legdrágábbnak számító amszterdami tarifa is, továbbá megvan a négyszeres különbség a hazai, valamint az uniós, illetve az európai átlag között is. Viszont a kijeviek tarifája a budapestinek csak a kétharmada.
A MEKH a gáz esetében is kiszámolta a 20 százalékos magyarországi túllépők átlagos egységárát. Ez az ár már a kétszerese lett a 2,58 eurócentes rezsicsökkentettnek, bár még így is az európai átlag fele körül mozgott.
A VaasaETT által vizsgált 27 európai fővárosban átlagosan 1 százalékkal nőtt a földgáz bruttó lakossági végfelhasználó ára októberben.
- Tízben egyáltalán nem változott,
- tizenegyben kicsit nőtt,
- a többiben esett.
A legnagyobb növekedés – 12 százalékos – Lisszabonban volt, amelyet Zágráb és Párizs követett.
Keveset vett ki a rezsi a magyar zsebből
Az adott háztartás számára természetesen az a legfontosabb, hogy mekkora terhet jelent számára az áram- és a gázrezsi kifizetése. A MEKH hónapról hónapra ezt is kiszámolja egy modellezett – átlagos jövedelmű, kétfős, átlagos fogyasztású – háztartásra. Táblázatában csak 23 főváros szerepel, mert a többiben vagy nem használnak a háztartások földgázt, vagy nem közöl róluk az Eurostat adatokat.
Eszerint októberben a modellezett budapesti háztartás jövedelmének az 1,9 százalékát vitte el a két vizsgált tétel kifizetése, ennél kisebb érték – 1,5 százalék – csak Luxemburgra jött ki.
A budapestiek helyezése e listán (a rezsicsökkentés hatásán túl) alapvetően a többiek pozíciójának romlásából, vagyis az európai áram- és gázárak elmúlt évekbeli emelkedéséből adódik. Az energiaválság előtt Budapest ennek a diagramnak nagyjából a közepén állt. Arról, hogy a rezsicsökkentés mennyibe kerül a költségvetésnek, a Világgazdaság nemrég írt a Magyar Nemzeti Bank jelentése alapján.
