Rezsicsökkentés: változó mértékű kiadás lehet az államnak, kiszámíthatóság a lakosságnak
A rezsicsökkentés fenntartásával összefüggő költségek emelkedése volt a legjelentősebb tétel azok közül, amelyek az energiaárak ugrásszerű emelkedése miatt több csatornán keresztül növelték korábban a magyar költségvetés kiadásait. A megállapítás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) féléves költségvetési jelentéséből származik, és szerencsésre 2022-re vonatkozik, azóta csökkent e teher. A mostanra megszelídült energiaár-emelkedést a jelentés az 50 éve nem tapasztalt inflációs hullám egyik elsődleges kiváltójaként említi, és több tényezőt sorol fel mögötte.
A jegybank a 2021-es évvel kezdődő időszak energiapiaci folyamatait veti össze, 2024-re még éves előrejelzést is ad, sőt, az MVM csoport várható kifizetéseire is kitér. Eszerint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos állami kiadásokra
- 2021-ben, az energiaárak elszabadulása előtti utolsó békeévben a GDP mintegy 0,4 százaléka ment el,
- 2022-ben, a pokol elszabadulásának időszakában az 1,1 százaléka,
- 2023-ban (részben a jelentős áthúzódó támogatási igény miatt) ennél is több, mintegy 1,8 százaléka,
- 2024-ben pedig körülbelül a 0,8 százaléka az MNB becslése szerint.
Maguk az energiapiaci folyamatokkal összefüggő kiadások ennél sokkal nagyobbak voltak, mert megjelent a versenyszektorok támogatása, a költségvetési szervek, önkormányzatok és közfeladatot ellátó intézmények támogatása és egyéb tételek finanszírozása.
Ezeken felül 2022-ben elszenvedett a költségvetés egy olyan extra tételt, amelyhez a GDP körülbelül 2 százalékának megfelelő, kétmilliárd eurós – nagyjából 800 milliárd forintos – szindikált hitelt vett fel: az ország 740 millió köbméter földgázt vásárolt az újonnan létrehozott biztonsági földgázkészlet feltöltésére.
Észszerűbbé vált a rezsicsökkentés
Viszont ugyanezen év augusztusától segített kordában tartani a kiadásokat az átlagfogyasztás intézményének bevezetése, az ezt kimondó jogszabály jelenleg is hatályban van. Enélkül 2051 milliárd forint lett volna a költségvetés ráfordítása Orbán Viktor miniszterelnök 2022. júliusi, tusnádfürdői beszéde szerint. Részben az említett intézkedésnek, részben a kedvező időjárásnak köszönhetően csökkenni kezdett a lakosság energiafelhasználása.
Érdekesek a rezsicsökkentés fenntartásához kapcsolódó konkrét értékek. Az MNB jelentése felsorolta, hogy
- az MVM 2021-ben 208 milliárd forint tőkeemelés kapott a kedvezményes lakossági szolgáltatás forrásaként.
- 2022-ben 699 milliárd forint szolgálta a rezsicsökkentést.
- 2023-ban már 1347 milliárd forint jutott e célra a Rezsivédelmi Alapból, 8 százalékkal kevesebb a tervezettnél, de közel kétszer annyi, mint 2022-ben.
Tavaly a Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forintos előirányzata később mintegy 2600 milliárd forintra emelkedett, de tényleges kiadás ennél kevesebb lett a jegybank számítása szerint: 2282 milliárd forint.
Nem csak rezsivédelemre ment a pénz
Az 1347 milliárdos rezsikiadáson felül a központi költségvetési szerveknek 314 milliárd jutott, az önkormányzatoknak 92 milliárd, a versenyszektornak 249 milliárd, és még 424 milliárd további célra, nem feltétlenül rezsivédelemre. (Egyházaknak, civil intézményfenntartóknak és állami vállalatoknak.) Az alap 204 milliárd forintos pozitív egyenleggel zárt. A legtöbb pénzt (1168 milliárd) az államtól kapta az alap, a fennmaradó hányad meghatározó részét az energiaágazattól, továbbá sokat fizettek különböző jogcímeken a bányaipari, a légi közlekedési, a távközlési és a gyógyszeripari vállalatok. Egyedül az MVM csoport 107,5 milliárdos előirányzott befizetésen felül 309 milliárd forint osztalékelőleget küldött az alapba.
A jegybank úgy kalkulál, hogy az MVM csoport 2023-as eredménye után az idén további 15 milliárd forint befizetése várható, sőt, akár egy másik tétel is egy újabb osztalékelőlegből.
Jól jött, hogy estek az energiaárak
A Rezsivédelmi Alap idei összege 996 milliárd forint lehet a világpiaci energiaárak csökkenésének köszönhetően a jegybank előrejelzése szerint. Ez 34 százalékkal kisebb a módosított előirányzatnál. Az év első felében az alap terhére 786 milliárd forintot fizettek ki, ebből bő 625 milliárd szolgálta a rezsivédelmet. A július 31-ig megjelent kormányhatározatok alapján további 99 milliárdos átcsoportosítás várható az alap terhére. Az idei befizetéseket a jegybank összességében a tavalyival nagyjából azonosnak várja, így az egyenleg 128 milliárdos többletet mutathat. Feltételezi, hogy e többlet jelentős részét is elhasználják majd, akár nem rezsivédelmi célra is.
A rezsivédelmet szolgálja viszont még a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, amelyből az első félévben közel 25 milliárd forintot fizettek ki.
