Szomorú: folytatódik a felmelegedés, hiába telepítik rekordütemben a megújulókat
Magyarország napelem-kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre, globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése terén.
Fotó: Kállai Márton
A korábbi Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a Nemzeti Energiastratégia (NES) 2030-ra 6000 MW-os célértéket tűzött ki a naperőművek kapacitására vonatkozóan. Ezt azonban a vártnál gyorsabb ütemű telepítéseknek köszönhetően már 2023-ra sikerült túlteljesíteni, ezért az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgált NEKT-tervezetében 2030-ra legalább 50 százalékos csökkentést céloz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásában, valamint a végsőenergia-felhasználás felső határát 785 PJ helyett 750 PJ-ban rögzíti. A megújuló energiaforrások arányát a korábbi 21 százalékról 29 százalékra emeli, ahol a naperőművi kapacitás új célértéke 12 000 MW a korábbi 6000 MW kapacitáshoz képest. Az alapvető célok módosítása a klímasemlegesség és az energiahatékonyság javítását célozza – áll a PWC közleményében.
Hogyan tovább?
Ma már mintegy 7100 MW naperőmű-kapacitás áll rendelkezésre, ami magában foglalja az ipari méretű hálózatra termelő, a háztartási, valamint az ipari saját célra termelő erőművek adatait is. Az első kategória immár
közel egynegyedét jelenti a bruttó hazai áramtermelésnek, és ötödét fedezi a teljes bruttó áramfelhasználásnak.
Ez jelentős előrelépés az ország energiafüggetlensége és dekarbonizációs céljai szempontjából még akkor is, ha ez a gyors ütemű növekedés az időjárásfüggő és technológiai inerciával nem rendelkező erőművi kapacitásnak egyúttal számos rendszerszintű kihívással is jár.
Globálisan azonban fényévekre vagyunk a klímaegyezmény vállalásaitól:
2023-ban ugyanis a szén-dioxid-intenzitás mindössze 1,02 százalékkal csökkent, de ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 °C-os célérték alatt maradjunk, évi 20,4 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.
Minél később kezdünk globálisan koordináltan cselekedni, annál nagyobb, már-már irreális mértékű dekarbonizációs ütemre van szükség a visszafordíthatatlan mértékű felmelegedés elkerüléséhez.
A megújulóenergia-kapacitás ugyan a világon mindenütt nő, de a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a globális energiafogyasztásban.
Fontos tény, hogy tavaly a fosszilis energiaforrások felhasználása is 1,5 százalékot nőtt.
Egyre több kell
A még mindig növekvő globális energiaigény egy jelentős része továbbra is a fosszilis energiaforrások felhasználásának fokozódását eredményezi. És bár biztató, hogy tavaly a megújulóenergia-kapacitás rekordot döntött, de a fosszilisok aránya szintén emelkedett, így elérte a 16 007 GW értéket. Az energiamixben ugyan enyhén, de még mindig nőtt a fosszilis tüzelőanyagok mértéke, ami azzal magyarázható, hogy az energia iránti kereslet gyorsabban növekedett, mint az új megújuló kapacitások termelte zöld energia mennyisége.
„A megújuló energia 2025-re várhatóan a legnagyobb villamosenergia-forrássá válik, de a feltörekvő gazdaságok energiaigénye, a klímaberendezések gyors ütemű terjedése, a közlekedés megállíthatatlanul növekvő energiafogyasztása, de akár a mesterségesintelligencia-alapú megoldások mögötti adatközpontok várhatóan mind növelni fogják az áramfogyasztást. Az energiahatékonyság fejlesztése és a kereslet »mintázatának« szignifikáns kezelése, azaz a megújuló energia kínálatához, termelésének helyéhez és idejéhez igazítása nélkül ezek a tényezők kiolthatják a megújulók terjedéséből származó előnyöket – emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának vezetője.
