Élénk viták után végül jóváhagyta az észak-olaszországi Padova város önkormányzata, hogy Elena Cornaro Piscopiának, az első nőnek, aki doktori címet szerzett a világon, szobrot állítsanak a város főterén, ahol csak neves férfiak szobrai állnak. 

A nemesi származású velencei filozófus 1678-ban szerzett doktori címet a Padovai Egyetemen. Neki azonban nem állítottak szobrot a Prato della Valle téren – Európa egyik legnagyobb közterén –, ahol olyan jeles történelmi személyiségek kaptak emlékművet, akik vagy a városból származnak, vagy kapcsolatban álltak vele – idézi fel a távirati iroda.

Az ellipszis alakú teret eredetileg 88 szobor díszítette, amelyek egytől egyig híres férfiaknak, köztük Galileo Galilei csillagásznak, Antonio Canova szobrásznak és több pápának állítanak emléket. A velencei dózséknak emelt tíz szobrot Napóleon hadserege megsemmisítette, miután elfoglalta a Velencei Köztársaságot. Ezek közül nyolcat később obeliszkekkel helyettesítettek, míg két talapzat üresen maradt.

Fotó: Shutterstock

Bár a Padovai Egyetemen felállítottak egy szobrot Piscopia tiszteletére, Anna Piva helybéli nőjogi aktivista kezdeményezésére két balközép városi tanácsos javasolta, hogy a Prato della Valle egyik üres talapzatán legyen a szobra. Az előterjesztés azután született, hogy egy országos felmérésből kiderült: az ország közterületein felállított, olasz személyiségeket ábrázoló szobrok közül mindössze 148-at szenteltek nőknek.

A javaslat azonban vitát váltott ki, az ellenzők úgy vélték, Piscopia szobra „nem illeszkedne a tér történelméhez”. 

Carlo Fumian, a Padovai Egyetem történészprofesszora szerint „drága és bizarr az ötlet, amely divatos ugyan, de kulturálisan nem következetes”. 

„A műemlékek mozgatása, mintha legók lennének, veszélyes és értelmetlen játék”. Davide Tramarin művészettörténész szerint a két üres talapzatnak úgy is kellene maradnia, mivel a Napóleon csapatai által okozott pusztítást jelképezik.

Elena Cornaro Piscopia után szóba kerülhet, hogy szobrot kapjon a padovai főtéren Elisabetta Benato Beltrami (1812–1888) festő és Gualberta Alaide Beccari (1842–1906) írónő is.