Fontos előre tájékozódni a külföldi országok közlekedési szabályairól, betartani azokat, valamint mindig figyelni a kötelező díjfizetésre – legyen szó autópályáról vagy éppen parkolásról – hogy el lehessen kerülni a bírságokat, amelyek Magyarországon is utolérik az autósokat, akár több év elteltével is. A továbbiakban a LeasePlan flottakezelő ad hasznos tanácsokat azzal kapcsolatban, hogy lízingelőként mire kell számítani a külföldön kirótt büntetési tételek esetén.
Kihez érkezik a fizetési felszólítás?
Operatív lízing esetén a jármű üzemben tartója a bérbe így a büntetésekkel kapcsolatos levelek is hozzá érkeznek. A lízingelő cég azonban ettől függetlenül felelős a bírság megfizetéséért. A flottakezelő minden esetben köteles együttműködni a külföldi hatóságokkal, és ki kell fizetnie a pénzbeli büntetést, amelyet aztán továbbterhel a szabályszegést elkövető céges autó használójára.
Lehet fellebbezni?
A bírságot kiszabó ország internetes oldalán az ügyintézési szám beírásával általában be lehet tekinteni az ügy adataiba (különös tekintettel a gépjárműről készült fotókra).
Ha céges autó használójaként jogosulatlannak véljük a büntetést, úgy a jogorvoslati kérelem benyújtásához nekünk kell alátámasztanunk hivatalos dokumentumokkal az igazunkat. Ilyen helyzetekre nem árt, ha bizonyítékként pár évig megőrizzük a parkolójegyeket, autópályamatricákat, illetve az ezekről szóló visszaigazolásokat vagy fényképes másolatokat. A hatóság hivatalos határozata nélkül a flottakezelő nem tudja a rendszerben leállítani a kifizetési folyamatot, mivel nem tartozik a hatáskörébe a bírság jogosságának felülvizsgálata.
El lehet kerülni a fizetést?
A nemzetközi szabályozások értelmében az országok átadják egymásnak a tulajdonosi, illetve üzembentartói adatokat, így a külföldön elkövetett szabálysértések sem maradnak büntetlenül. Idővel a bírságok befutnak a flottakezelőhöz és így az ügyfelekhez is. Az adatszolgáltatás során a lízingcég a vele szerződésben álló vállalat adatait adja át, amelyet a hatóság megkeres a sofőr kilétével kapcsolatban. Amennyiben a járművet használó cégként a megadott határidőn belül nem szolgáltatunk információt, úgy emelt összegű bírságra számíthatunk.
Alapszabály, hogy ha nincs kifogásunk a büntetés ellen, akkor minél hamarabb fizessük be a megállapított összeget, hogy ezzel is elkerüljük a bírság növekedését, illetve a pótdíjfizetési kötelezettséget, és számoljunk azzal, hogy az utalás legalább egy munkanappal később teljesül. Amikor azonban megkapjuk a lízingcégtől a bírság fizetésére felszólító e-mailt, minden esetben vegyük fel a hatósági ügyintézéssel foglalkozó osztállyal a kapcsolatot, hogy kiderítsük, ki tudjuk-e még fizetni a büntetési tételt, mielőtt a flottakezelő rendezi azt. Dupla befizetés esetén a lízingcégnek kezdeményeznie kell a külföldi hatóságnál a visszautalási folyamatot, amely akár hónapokig is eltarthat.
Mennyi az elévülési idő?
Nem ritka, hogy évekkel korábban elkövetett közlekedési vétségről érkezik felszólítás. Az olasz büntetéseket például gyakran egy év elteltével postázzák, mivel Olaszországban a külföldi állampolgárokat érintő közlekedési bírságok kiszabásának, és megküldésének határideje a jogsértés időpontjától számítva 360 nap, a követeléskezelőnek pedig a szabálysértés típusától függően 5–10 év áll rendelkezésére a bírság behajtására szintén a korábban említett dátumtól kezdődően. De olyan is előfordul, hogy más országokban akár 6-7 évvel ezelőtti bírságokat hajtanak be a hatóságok, amelyek ráadásul a különböző adminisztrációs költségek miatt az idő elteltével hatalmasra is nőhetnek. Ezt is az eltérő jogszabályi környezet okozza, így nem alapozhatunk a hazai 5 éves elévülési időre.
Mit büntetnek leginkább?
Mivel az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a büntetések területén, így az egyes országok maguk döntenek a bírságok nagyságáról és a büntetési tételekről. A tagállamok között kölcsönös jogsegélynyújtás van érvényben olyan cselekmények esetében, amelyek a megkereső, illetve a megkeresett állam nemzeti joga szerint is büntetendőnek minősülnek. Az információmegosztás nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben. Ez azt jelenti, hogy
70 eurót – a Salzburg Fórum országai, Ausztria, Bulgária és Horvátország esetében pedig 50 eurót – meghaladó összeg esetén az Országos Rendőr-főkapitányság vállalja a jogerőssé vált bírság végrehajtását, amennyiben a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti be.
Lízingautók esetén ez nem így van, hiszen a bérbe adó cég minden esetben rendezi az anyagiakat, amelyek elszámolását közvetlenül intézi a bérbe vevővel. A lista azonban jól mutatja, hogy mely közlekedési eseményekre fókuszálnak leginkább az uniós hatóságok. Ugyanakkor a lízingcégen keresztül például jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási díj nem fizetése esetén is kaphatunk az autópálya-fenntartótól, illetve a parkolási társaságtól jövő fizetési felszólítást, ahogy az említetteken túl egyéb közlekedési szabályszegéseket (például elsőbbségadás elmulasztása, szabálytalan előzés) is büntethetnek a különböző országok eljáró szervei.
A környező országokat figyelembe véve Ausztriában és Horvátországban gyakori a sebességellenőrzés radaros, lézeres és autóba szerelt mobil eszközökkel egyaránt, míg Szlovéniában az autópályadíj-fizetési kötelezettséget veszik nagyon szigorúan. A gyorshatjók Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is jelentős büntetésekre számíthatnak.
Utóbbi országban nemrég bővítették a KRESZ-t az agresszív vezetés fogalmával, amelybe beletartozik a veszélyes megközelítés, az indokolatlan fékezés, a leszorítás, a villogás, a dudálás, a forgalmi sávok közötti cikázás vagy például a motor hangos „túráztatása”.
