Szeptember végén új szintre emelkedett az orosz–ukrán háború, amikor kiderült: szivárogni kezdett az Északi Áramlat gázvezeték, amelyen a legtöbb földgáz érkezett Európába. Noha a vezetékek addigra a szankciók miatt beállt fagyos viszony és az állítólagos karbantartások miatt alig működtek, a sérülés így is óriási diplomáciai botrányhoz és sárdobáláshoz vezetett. A Világgazdaság hetedik legolvasottabb külföldi vonatkozású cikke volt az idén az esetről készült első hivatalos jelentésről szóló cikkünk, amelyből kiderült: robbanás idézte elő a szivárgást.
A hírre természetesen mindenki a másikat kezdte okolni, Európa és az Egyesült Államok az oroszokat, az oroszok pedig Amerikát és Nagy-Britanniát.
Közben pedig a lengyelek is rátettek egy lapáttal, amikor a volt külügyminiszter, Radek Sikorski egyenesen Washingtonnak köszönte meg a merényletet.
Azóta sem derült ki, hogy ki állhat a támadás mögött, amelyről annyit sikerült megállapítani, hogy nem baleset, hanem szándékos szabotázs volt. A vizsgálatokat tovább folytatják a svéd hatóságok.
