A Biden-kormányzat kész együttműködni Oroszországgal a nukleárisfegyverzet-ellenőrzés és -leszerelés terén, de a kínai arzenál felhalmozódása megnehezíti ezeket az erőfeszítéseket, mivel a kínai folyamatokat mindenképpen figyelembe kell venni az Egyesült Államok haderejének modernizálása során – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
Jake Sullivan pénteken kijelentette, Kína azon terve, hogy 2035-re 1500 robbanófejet kíván gyártani, „a történelem egyik legnagyobb békeidőbeli nukleáris fegyverkezési programja”.
Az Egyesült Államok nyitott az Oroszországgal való tárgyalásokra egy új nukleárisfegyverzet-ellenőrzési keretrendszer felállításáról, miután 2026-ban lejár a két ország nagy hatótávolságú nukleáris fegyvereit ellenőrző New Start egyezmény, de „azt, hogy az Egyesült Államok meddig mehet el a keretek megszabása során, nagyban befolyásolja Kína nukleáris arzenáljának mérete és a fegyverkezésének mértéke” – mondta Sullivan a fegyverzet-ellenőrzési szövetség előtt tartott beszédében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban bejelentette, hogy felfüggeszti Oroszország részvételét a szerződésben, és nem engedi, hogy az Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megvizsgálja nukleáris létesítményeit.
Sullivan azonban megjegyezte, hogy Oroszország jelezte, be fogja tartani a megállapodás központi korlátait: az Egyesült Államok ugyanígy tesz, amíg Moszkva is hasonlóan jár el – tette hozzá. A tárgyalások jövőjével kapcsolatban jóslatokba ugyan nem akart bonyolódni, de felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és Oroszország korábban is képes volt már hasonló tárgyalásokat folytatni a közjó érdekében.
„Kemény munka és hosszú út áll előttünk, de Oroszország a történelmi tapasztalatok szerint minden bizonnyal leül majd a tárgyalóasztalhoz” – mondta Sullivan.
Kínára kitérve a nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, szerinte nincs jele annak, hogy az ázsiai ország hajlandó lenne elválasztani a nukleáris fegyverkezés kérdését a két ország viszonyát övező többi szemponttól, ugyanakkor felszólította Pekinget, hogy közvetlenül lépjen kapcsolatba az Egyesült Államokkal a kérdésben a közjó érdekében.
Sullivan elmondta, hogy mélyreható megbeszéléseket folytatott a kérdésben Ji Vang vezető kínai diplomatával, amikor a múlt hónapban Bécsben találkoztak, és egyértelművé tette számára, hogy Amerika nyitott az új keretek kialakításában való rugalmasságra.
