Történelmi bejelentést tett Kína: az ázsiai ország 2030-ig embert küldene a Holdra, újabb lendületet adva ezzel az űrversenynek.
Fotó: Vadim Sadovski / Shutterstock
Kína első körben egy rövid ott-tartózkodásra készül a Holdon, amelyet „ember és robot közös expedíciójaként” határoznak meg. A kínai űrügynökség vezetője kiemelte:
Kína rendelkezik már egy saját űrállomással és egy oda-vissza útra egyaránt alkalmas holdra szálló űrsiklóval is.
A kínai űrprogram ezenfelül asztronauták további kiképzését és az űrállomásuk bővítését is magában foglalja. Kína azt követően kezdett saját űrállomás építésébe, hogy a nemzetközi állomásról amerikai nyomásra kizárták.
A világűrt egyre több szakértő látja az amerikai–kínai ellentétek kiéleződésének legújabb színhelyeként: Kína bejelentését például nem nehéz összekötni azzal az amerikai programmal, amelynek keretében az Egyesült Államok a privát szektor legnagyobbjainak, köztük az Elon Musk-féle SpaceX-nek és a Jeff Bezos-féle Blue Originnek a segítségével 2025-ig közel fél évszázad után ismét embert juttatna a Holdra. Az amerikai expedíció célja a Hold déli sarkjának feltérképezése lesz. A várakozások szerint az a terület jeget is rejthet.
Az állandó emberi jelenlétet lehetővé tevő holdbeli állomások kiépítését sem zárják ki sem kínai, sem amerikai oldalon.
„Meggyőződésünk, hogy elérkezett a kínai űrtudomány tavasza, és megvan az elszántság, az önbizalom és a képesség, hogy magabiztosan teljesítsük a küldetést” – mondta el a tervek bejelentésekor Csing Haj-peng, a programot vezető volt asztronauta, aki egyébként a hadsereg tábornoka is. Ez a kettősség eddig teljes mértékben jellemző volt a kínai űrkutatásra, minden űrhajósuk a hadsereg és a kommunista párt soraiból került ki, azonban ezen is változtatnak a jövőben: az űrállomásra érkező következő három asztronauta közül ugyanis csak ketten katonák, egyikük civilként léphet majd az állomás területére.
Az űrkutatás a kínai bejelentést megelőzően is egyre nagyobb szerepet kapott a nemzetközi kapcsolatok terén, az Európai Uniótól kezdve az Egyesült Arab Emírségeken keresztül Indiáig egyre többen jelentik be holdraszállási terveiket.
Az Egyesült Államok 1969 és 1972 között hat alkalommal juttatott embert a Holdra,
ennek megkönnyítéséhez holdjáró járműveket is terveztek. A kínai űrprogram magában foglalja saját holdjárók fejlesztését és gyártását egyaránt, több mint ötven évvel az amerikaiak sikere után.
Amerika jelenleg jóval több űrkikötővel és jobb ellátási láncokkal rendelkezik, mint ázsiai riválisa, a kínai ipar 1980 óta tartó folyamatos fejlődését azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az űrverseny esélylatolgatásai kapcsán sem.
