A hagyományos viharszezon első hónapjában a biztosítók mintegy egymilliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A Mabisz 2010 óta gyűjti össze a május–augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. 

Tavaly lakásbiztosításokra 7,5 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy hatvanháromezer bejelentésre.

Fotó: Branstetter Sándor / MTI

Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik az egymilliárd forintot, és több mint tizenkétezer bejelentéshez kapcsolódnak.

Az elmúlt évben arányaiban éppen a május számított erős hónapnak: 2,4 milliárdnyi kárkifizetést hagytak maguk után a viharos napok, és mintegy tizennyolcezer bejelentés érkezett a társaságokhoz. Idén ugyan a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, ám a szupercellák egy-egy kisebb területen így is súlyos károkat tudnak okozni. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy, és Nógrád vármegye, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr bizonyult kiemelt célpontnak. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt fordultak a biztosítókhoz.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nemcsak a május–augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Idén például csak egy nap, a február 4-i szélvihar nyomán több mint tizenháromezren fordultak a társaságokhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. 

Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, a közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással.