A Luna–25  korrekciós hajtóműve 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor az űrállomás megpróbált a leszállás előtti pályára állni, és a jármű a Holdba csapódott

– jelentette ki Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója hétfőn a Rosszija 24 televíziós hírcsatornán. Boriszov szerint a hajtómű leállítása nem rendesen, a ciklogramnak megfelelően történt, és a tervezett 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amit a szerkezet pusztulása fő okának nevezett. Elmondta, hogy az egész kísérlet a stabil rádiókapcsolat zónájában zajlott, a szakemberek „mindent tudtak a hajó helyzetéről”. 

Fotó: AFP

„Ennek ellenére 14 óra 57 perckor a készülékkel való kommunikáció megszűnt. A kommunikáció helyreállítására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Az előzetes ballisztikai számítások azt mutatták, hogy a korrekciós hajtóműrendszer rendellenes működése miatt az űrhajó nem zárt holdpályára került, így lényegében a Hold felszínébe csapódott” – jelentette ki Boriszov. A csaknem fél évszázados leállást követően a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság által megépített holdállomást augusztus 14-én indították el egy Szojuz 2.1b rakétán, egy Fregat gyorsítófokozattal a Vosztocsnij űrrepülőtérről. Néhány perc múlva a Fregat Föld körüli pályára állt, és 1 óra 20 perccel a felszállás után a Hold felé irányította az űrállomást. 

A repülés során az állomás kétszer korrigált a röppályáján, és augusztus 16-án két fékező impulzus leadása után mintegy 100 kilométeres magasságban állt Hold körüli pályájára. A repülés során az állomás műszereinek adatait, valamint számos fényképet, köztük a Hold déli pólusánál lévő Zeeman-kráterről készült felvételt továbbított a Földre. Az állomásnak a tervek szerint augusztus 21-én kellett volna landolnia a Hold látható oldalán, a Boguszlavszkij-krátertől északra. A küldetés fő célja a talajnak a jég jelenléte szempontjából való vizsgálata volt. 

A Luna–25 automatikus állomást augusztus 11-én indították el a Hold felé a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről egy Szojuz–2.1b hordozórakéta fedélzetén.

Az orosz holdkutatási program első küldetése indult útnak ezzel, hiszen az előző, Luna–24 állomást még a Szovjetunió bocsátotta fel 1976-ban. Akkor 170 grammnyi talajmintát sikerült a Földre hozni.

India előresorol az űrversenyben a Holdért az orosz kudarc után

A véghajrában tart India harmadik holdmissziója, amelynek célja, hogy elsőként szálljon le az égitest kevésbé ismert, feltáratlan déli pólusa közelében.