A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram, a kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap.
Lázár János a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán kifejtette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, feladata az épületek későbbi hasznosítása lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével.
Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság – mondta, hozzátéve, hogy
a keszthelyi kastélyegyüttes idén mintegy 260 ezer látogatót vonzott,
ami bizonyítja, hogy ezeknek az épületeknek a jól szervezett működtetésére nagy igény van. Ebbe a körbe tartozik még a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, amit jövő év májusában adnak át, és a fertődi Esterházy-kastély.
Ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt – fogalmazott a miniszter.
A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy
nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe
– ismertette az építési és közlekedési miniszter.
Hozzátette, hogy ennek a programnak kettős a célja. Egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.
– mondta.
Lázár János arról is beszélt, hogy Keszthely és térsége a magyar turisztikában különleges szerepet foglal el, és a kormány azt szeretné, hogy a város turistákkal és nélkülük is élhető legyen. E cél elérése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség Keszthely és Hévíz fejlesztését kiemelt célként kezeli és újabb nagyberuházásokat tervez.
Mindemellett a kormány szeretné 2024-ben újraindítani a 76-os út kétszer két sávos autópályává bővítését mintegy 400 milliárd forintból Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között – mondta, hozzátéve, hogy ez az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet.
Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a térségben élők tudják, milyen gazdag örökség őrzői.
A Festeticsek nemcsak jelentőset, hanem maradandót is alkottak
– emelte ki, hozzátéve, hogy a térség szellemi és kulturális tekintetben azon az alapon nyugszik, amit a Festeticsek letettek és a jövőbeli fejlesztési elképzelések is alapvetően a festeticsi örökségen alapulnak.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás részeként felújították a kiskastélyt, amelyben a Festetics család és a gazdaság mindennapi életét mutatják be. A gazdaistállóban egy többfunkciós közösségi teret alakítottak ki, a gulyaistállóban a lovas életet és a lóversenyzést mutatják be, a borjúistállóban pedig egyebek mellett a lótenyésztés tudományát ismerhetik meg a látogatók.
Kitért arra is, hogy idén mintegy 1,3 millió látogatót fogadtak a helyszíneiken, és kétszer annyi eseményt valósítottak meg, mint 2022-ben.
