David Cameron brit külügyminiszter a londoni alsóház külügyi bizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: nincs olyan tűzszünet, amely az idők végezetéig fenntartható lenne, ha a láthatáron nem látszik a teljes körű politikai megoldás lehetősége.  

Weekly Cabinet Meeting in Downing Street
David Cameron volt brit miniszterelnök, jelenlegi külügyminiszter. Fotó: Anadolu via AFP

Arra a kérdésre, hogy lát-e akár csupán halovány esélyt a kétállami megoldásra, a londoni külügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: reménykedni kell abban, hogy ez a megoldás kivitelezhető, mivel a válságok általában bizonyos lehetőségeket is teremtenek az előrelépésre.  

A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.  

Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak a minap úgy nyilatkozott, hogy az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely Izrael területén jön létre.  

Hotoveli az interjúban kijelentette azt is, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást.  

Nem sokkal később, az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy Izrael a Gázai övezet megsemmisítésére törekszik-e – az izraeli nagykövet úgy kérdezett vissza, hogy „tud más megoldást?”.  

Az alsóház külügyi bizottságának egyik tagja a keddi meghallgatáson megkérdezte Cameront, hogy szerinte az izraeli nagykövet rögtönzött-e, vagy az izraeli kormány nevében beszélt. A brit külügyminiszter válaszában kijelentette: reméli, hogy nem ez az izraeli kormány álláspontja, mert nem ez a megfelelő hozzáállás.  

Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint a Gázai övezet északi térségében a konfliktus gyakorlatilag véget ért, így nagyon jó lenne, ha Izrael ott helyreállítaná a víz- és az áramszolgáltatást.  

Cameron nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kapott-e szakértőitől olyan jogi állásfoglalást, amely szerint Izrael a hadműveletek során megsértette a nemzetközi jogot. Hozzátette ugyanakkor: 

aggasztja az a lehetőség, hogy Izrael végrehajthatott olyan katonai akciókat, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.  

A brit külügyminiszter szerint a gázai konfliktus eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, és ebben a helyzetben Kijev elsődleges támogatóinak, köztük Nagy-Britanniának az a feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben az előtérben tartsák Ukrajna további megsegítésének ügyét.  

Cameron elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásban áll arról, hogy mozgósítani kell az Ukrajnának szánt fegyverek gyártási kapacitását. Hozzátette: a brit politikában nem képezi olyan mértékben vita tárgyát Ukrajna további támogatása, mint az Egyesült Államokban és más országokban.