Pénzért gyereket: egy vállalat anyagiakkal ösztönzi gyermekvállalásra a dolgozóit

Egy dél-koreai építési vállalat szülésenként 27,6 millió forintnak megfelelő koreai vont fizet a dolgozóinak, hogy gyermekvállalásra ösztönözze őket. A Booyoung eddig már 1890 millió forintnyi jutalmat fizetett az elmúlt három évben születettek után. Az építőipari és ingatlanipari óriásvállalat azt is felajánlotta, hogy a harmadik gyermek megszületése után az alkalmazottak választhatnak a készpénz és az öröklakásbérlet között, feltéve, hogy az állam biztosítja a telket az építkezéshez.

Összehasonlításként, hogy mekkora ez az összeg, a dél-koreai éves átlagkereset 12,7 millió, a minimumkereset pedig 3,2 millió forintnak forintnak megfelelő won a World Salaries adatai szerint.

Miért fizet a gyermekvállalásért a dél-koreai vállalat?

Az ázsiai országok egy részében csökken a gyermekvállalási kedv. Dél-Koreában ez odáig fajult, hogy az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a világon ott a legalacsonyabb a termékenységi arányszám.

– mutatott rá a dolgozóknak Li Jung-keun, a Booyoung Group alapítója a héten, aki szerint ilyen a csökkenő munkaerő és a nemzetbiztonság védelméhez szükséges katonák hiánya is.

Miért nem szülnek a fiatalok?

Szakértők szerint az alacsony gyermekvállalási kedv okai között szerepel a családról alkotott nézetek változása, a rendkívül versengő kultúra, a gyermeknevelés magas költségei és a férfiak kevés részvétele a gyermekgondozásban.

– mutatott rá Ji Insill, a Korean Peninsula Population Institute for Future elnöke az Euronewsnak.

„Az élet most akkora nagy kihívást és versenyt jelent, hogy nehéz a jövőt tervezni, amibe a családalapítás is tartozik. Nem érzik időszerűnek ezt az emberek” – tette hozzá a szakértő, aki szerint várhatóan más vállalatok is beállhatnak a gyermekvállalás ösztönzésében példamutató Booyoung Group mögé.

Mi kell ahhoz, hogy több gyerek szülessen?

Az Euronews úgy tudja, hogyha nem is ekkora összeggel, de más dél-koreai cégek is nyújtanak jutalmat. Ezek a vállalatok úgy gondolják, hogy a motiváló intézkedéseikben az államnak is szerepet kell vállalnia.

Ji Insill azonban rámutat, hogy még ez sem elég a jobb demográfiai mutatóhoz. Az anyagi ösztönző csak egy pozitívum a serpenyőben, amikor a párok mérlegelik, hogy akarnak-e családot alapítani. Szerinte szintén kulcsfontosságú a munkakultúra változása, a karrier és a szülői feladatok igazságos megosztása a nők és férfiak között.

Jelenleg Dél-Koreában leginkább a nők a felelősek a gyereknevelésért, a gyermekgondozásban segítő férfiak aránya pedig a világon az egyik legalacsonyabb a szakértő szerint.

Mekkora az átlagos kereset és a munkaidő Dél-Koreában?

Mindkettőnél előremozdulás történt egy generáció alatt, a társadalom a munka és a magánélet egyensúlya felé mozdult el.

A dél-koreaiak heti munkaideje 8,8 órával csökkent 21 év alatt, így az átlagos heti munkaidő a fejlett országokéhoz hasonló szintre esett vissza 2022-re a Koreai Vállalkozások Szövetsége szeptemberi jelentése alapján. Ez 47-szerese a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagosan 0,2 órás csökkenéséhez képest. A legfrissebb, két évvel ezelőtti adatok szerint a dél-koreaiak 2022-ben 42 órát dolgoztak egy héten, míg az OECD-átlag 41 óra volt a Pulse közlése szerint.

Az egy dolgozóra jutó havi átlagos munkaóra 156,2 órára csökkent 2023-ban, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A feldolgozóiparban volt a leghosszabb a havi munkaidő 170,5 órával, mögötte a víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési ágazat 170,0 órával. Az építőiparban volt a legrövidebb a munkaidő tavaly, 128,7 óra. Úgy látszik, hogy a fiatalok érvényesíteni tudták akaratukat a kormány felett, amely egy évvel ezelőtt még a 69 órás munkahét bevezetését fontolgatta.

A foglalkoztatási és munkaügyi minisztérium adatai azt mutatják, hogy az egy vagy több állandó alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások egy főre jutó nominális havi átlagbére 2,5 százalékkal 3 966 000 vonra, azaz 1,1 millió forintra nőtt tavaly.