Dél-Korea újabb rekordot állított fel, ám ennek egyáltalán nem örül. A dél-koreai társadalom ugyanis tavaly olyan kis mértékben reprodukálta önmagát, amilyent a világon még soha nem rögzítettek. Hasonló trend mutatkozik más ázsiai államokban is. Kína az egykepolitika hatására egy éve elveszítette a legnépesebb ország jelzőjét és abba a demográfiai válságba rohan, amibe Japán évekkel ezelőtt belezuhant.
Fotó: Getty Images
Kína népessége csökken, a társadalma rohamosan öregszik. Az ázsiai államnak több fronton is változtatnia kell, hogy elkerülje a vészesen közelgő demográfiai katasztrófát. A születések és a házasságkötések száma is jelentősen esett és az utóbbi alulmúlta a 38 évvel ezelőtti mélypontot. A világ második legnagyobb gazdaságának népessége tavaly is csökkent, ami miatt a bruttó hazai termék is elmaradt a várttól.
Japán népessége másfél évtizede csökken, a születési ráta itt is rendkívül alacsony. A szigetország kormánya igyekszik megfékezni a rohamos népességfogyást, de az eddigi próbálkozásai erőtlenek voltak. A fiatalokat elsősorban a gyermeknevelés magas költségei és a kevés szabadidő riasztja el. Kisida Fumio miniszterelnök a demográfiai válságot olyan kihívásnak nevezte, amelyet mihamarabb meg kell oldani. A népességfogyás veszélyezteti a kormány társadalombiztosítási programjait, köztük a nyugdíjak és az idősek orvosi ellátása jövőbeli finanszírozását, valamint munkaerő- és adóhiányhoz vezet, ami visszafogja a gazdasági teljesítményt, miközben az államháztartás helyzetét is nehezíti.
Vendégmunkások nélkül összeomlana a japán gazdaságJapán rekordot döntött a bevándorlók számában, ám még így is elmarad a fejlett országok átlagától. Ha a távol-keleti ország nem képes nagyobb ütemben növelni a külföldi munkavállalók számát, akkor gazdasága visszaeshet, a jóléti rendszer pedig csődöt mondhat. A japán vállalatok többsége jelenleg munkaerőhiánnyal küzd, de a társadalomban továbbra is él az idegengyűlölet. |
Mi a helyzet Dél-Korea népességével?
A dél-koreai statisztikai hivatal szerdai közlése szerint
míg két évvel ezelőtt 0,78, addig tavaly már csak 0,72 volt az egy nőre várható szülések száma a teljes élettartama alatt. Sőt a születések száma 7,7 százalékkal 230 ezer darabra csökkent 2023-ban.
Utóbbiról akkor látható, hogy valójában mennyire kevés, ha összehasonlítjuk, hogy azt egy 51 milliós társadalom produkálta. A KSH szerint a teljes termékenységi arányszám vagy ráta azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett.
Az adatokból kiderült, hogy Dél-Koreában 1983 óta nem születik annyi gyerek, amennyi képes lenne fenntartani a társadalom létszámát, azaz a születési rátája 2,1 alatt maradt.
Milyen problémákat okoz az alacsony születésszám?
Egy elöregedő társadalomban arányában egyre nagyobb a kiadás a bevételekhez képest, ami növeli az adósságot, ami pedig végső soron rontja az életminőséget. Az alacsony születésszám hatással van az ország egészségügyi és szociális szektoraira, továbbá a gazdasági növekedésre. Arányában ugyanis túl sok lesz a beteg és a nyugdíjas a társadalom eltartóképességéhez képest.
Az egészségügyi szolgáltatásoktól kezdve a jóléti szolgáltatásokig a kiadások növekedni fog, amit a másik oldalról kevesebb munkavállaló adója finanszírozhat
– magyarázta Shin Seung-keun, a Koreai Műszaki Egyetem költségvetési politika professzora.
Dél-Korea tagja a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek. A tagállamok közül itt az egyik legsúlyosabb az orvoshiány, pedig az elöregedő társadalomban egyre többen szorulnak egészségügyi ellátásra. Rhee Chang-yong jegybanki elnök szerint a születések alacsony száma már csökkenti a gazdaság növekedésének lehetőségeit. A vezető ugyanakkor óva intett a japán típusú fiskális és monetáris ösztönzőktől. Dél-Korea ugyanis nincs egyedül a természetes fogyással, Japán népessége is gyorsuló ütemben csökken.
A kevesebb csecsemő egyben kevesebb katonát is jelent, ami gyengítheti a nemzetbiztonságot.
Pedig az ázsiai államokban ez igencsak lényeges kérdés, mivel a két Korea hivatalosan még mindig háborúban áll, és Kim Dzsongun észak-koreai vezető 1,2 millió fős, dupla akkora hadserege rendszeresen provokálja a szomszédjait.
Japán példájától a Koreai Műszaki Egyetem munkatársa, Shin is óva intett, szerinte nem szabad az idősek igényeire koncentrálni. „A politikusok várhatóan a nagyobb létszámú időseknek kedveznek és rájuk összpontosítják a támogatást, ezzel pedig a következő generációk oktatásától veszik el a pénzt, pedig a termelékenységet az növelheti” – magyarázta.
Miért vállalnak egyre kevesebb gyereket a dél-koreaiak?
A trend mögött számos érv áll. Ezek közt található a magas lakhatási és oktatási költségek, valamint az idő, amelyet a gyerek elvesz a munkától. Gyerek miatt Dél-Koreában megy szabadságra a legkevesebb szülő a fejlett világban a Koreai Nemzetgyűlés Kutatószolgálatának tanulmánya szerint, amelyet a Bloomberg idézett.
A házasságkötések száma is rendkívül alacsony és 2022-ben újabb mélypontra esett. A statisztikai hivatal adatai szerint akkor 192 500 pár kötötte össze az életét, ami tíz év alatt 42 százalékos csökkenést mutat.
Visszatartó erőt jelent a szülővé váláshoz az is, hogy
a fejlett országok közül Dél-Koreában a legnagyobb a nemek közötti bérszakadék, amit az is táplál, hogy a gyermeket vállaló nők nehezen tartják meg a munkahelyüket vagy helyezkednek el újból.
A statisztikai hivatal tavalyi előrejelzése szerint a jelenleg 51 millió fős lakosság 2072-re 36,2 millióra csökken.
Fotó: Getty Images
A kormány több fronton harcol a népességszám csökkenése ellen. Ilyen, hogy az újszülöttek után járó havi juttatásokat megháromszorozta, a jelzáloghitelkamatokat pedig csökkentette. A tervek közt szerepel, hogy elősegítik a gyermekgondozást úgy, hogy enyhítik a külföldi dajkák alkalmazására vonatkozó szabályokat.
A 0,55-ös termékenységi rátájú Szöul pedig városi házasságközvetítő programot tervez.
A kormányzat lehetőségei között szerepel a emelése, a munkahelyi automatizálás fokozása és a bevándorlás nagyobb engedélyezése a szakértők szerint.
Demográfiai katasztrófa: Dél-Koreában már több a 70 év feletti, mint a 20 év alattiA társadalom rohamos elöregedése katasztrófához vezet Dél-Koreában. 2023 végén 6,32 millió 70 éves vagy annál idősebb lakosa volt az országnak, miközben a 20 évesek vagy annál fiatalabbak csak 6,2 millióan voltak. Az országban évek óta folyamatosan csökken a népesség, miközben a 65 évnél idősebbek aránya nő a társadalomban. Dél-Korea 17 nagyvárosa és tartománya közül nyolc már a „szuperelöregedett” kategóriába esik, vagyis a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságban 20 százaléknál magasabb. |
Hol áll a dél-koreai, a kínai és a japán társadalom a születések számában Ázsiában?
Az ENSZ Népesedési Alapjának jelentése szerint Dél-Korea 0,9-es termékenységi mutatóval a második legalacsonyabb, közvetlenül a 0,8-as termékenységi aránnyal rendelkező Hongkong után. Az ENSZ és a Koreai Statisztikai Hivatal különböző modellezési módszereket alkalmaz, Dél-Korea az előrejelzések helyett a tényleges népesedési statisztikákra alapozza az adatot.
