Az űrverseny nagy kérdése: vajon kié lesz a Hold?
A Hold fél évszázada nem volt olyan népszerű, mint manapság, legalábbis a különböző űrügynökségek és kutatóközpontok körében. Ameddig 1969-ben még 650 millió ember figyelte világszerte az Apollo–11 sikeres holdra szállását, addig ma már jóval kevesebben ülnek a képernyők előtt, amikor a SpaceX egy újabb Falcon-rakétát tesztel. Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy manapság kevésbé lenne jelentős az űrkutatás szerepe, ellenkezőleg, nem is lehetne fontosabb, ugyanis hatalmas áttörések kapujában áll az emberiség, és valóban ideje lassan feltenni a kérdést: kié lesz a Hold?
Kié a Hold?
Fontos tisztázni, hogy a nemzetközi Hold-egyezmény szerint a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célra lehet használni a környezetük megzavarása nélkül, valamint hogy a Hold és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják. A Hold és más égitestek nemzetközi vizeknek számítanak, tehát senki nem sajátíthatja ki őket, de ez a magánkereskedelmi vállalatoknak sosem volt probléma, kiskapuk mindig vannak.
A hetekben Kína űrszondája sikeresen landolt elsőként a Hold sötét oldalán, és szerzett kőzetmintát,
ezzel Kína lett a negyedik ország, amely szondát küldött a Holdra. Az elmúlt 12 hónapban India és Japán is állított űrhajókat a Hold felszínére, februárban pedig az amerikai Intuitive Machines cég lett az első magáncég, amely sikeres landolást hajtott végre – írja a BBC.
A NASA terve: az Artemis-program
A NASA közeli tervei közé tartozik, hogy az Artemis-program keretében újra embert küldjön a Hold felszínére – a jelenlegi ütemterv szerint ez 2026-ban fog megtörténni, velük ellentétben Kína 2030-ra tervezi a holdra szállást. Az űrügynökség viszont nem áll itt meg, az Artemisben sokkal nagyratörőbb célok is helyet kaptak.
A NASA legfontosabb célja az állandó Hold-bázis felépítése.
A Holdra építhet házat a NASAAz űrhajósok hosszabban maradnának a felszínen, ennek eléréséhez pedig a NASA egy 3D-nyomtatót fog küldeni a Holdra, ahol egy speciális holdbetonból építenének szerkezeteket. A NASA nyitott minden tudós és kutató meglátására, hogy minél előbb elérjék céljaikat. Természetesen a más űrközpontokkal – mint a SpaceX-szel – való együttműködés is része a stratégiának. |
Ez a felszínen létrehozott kutatóközpont elsősorban a Holdon történő tudományos feladatok elvégzésére szolgálna, másrészt pedig megágyazna a további, nagyobb fejlesztéseknek és építkezéseknek. Ezek közé tartozik a nemrég bejelentett holdvasút is: a Flexible Levitation on a Track (röviden FLOAT) nélkülözhetetlen lesz a holdi tevékenységek működtetéséhez.
A FLOAT-ot szállítási feladatok ellátásra tervezték, technológiája pedig a mágneses lebegésen alapul.
Az újbóli holdra szállás és a holdbázis megépítése azért is fontos, mert a Hold sokkal kedvezőbb kiindulópontként szolgálhat egy esetleges Mars-expedícióhoz, amely az Artemis-program végcélja is. A SpaceX nemrég bemutatta új Extravehicular Activity (EVA) űrruháját, amely merőben eltér azoktól, amelyeket a NASA használ. Elon Musk cégének űrruhája számos fejlesztésével lehetővé teszi, hogy az űrhajósok akár a Marson uralkodó körülmények közepette is biztonságban legyenek.
A sikeres Hold-missziók titka az összefogás
A hidegháborúval ellentétben ma már nemcsak nemzetek versenyeznek egymással, hanem magánvállalatok is. Sokan emiatt attól tartanak, hogy mivel a Hold elérhető közelségbe került, ezért ezt a cégek ki fogják használni, de annak ellenére, hogy a Hold-vállalkozások nőnek, a nemzetállamok továbbra is kulcsszereplők maradnak a sikeres küldetések kérdésében.
Ahhoz, hogy egy magánvállalat űrrakétát indítson a Holdra, azt az adott államnak kell engedélyeznie, az államot pedig köti a nemzetközi megállapodás.
A modern célok elérésének titka az összefogásban rejlik, a NASA és a SpaceX együttműködése új lendületet adott az Artemis-programnak is: a NASA Elon Musk cégétől vezető technológiához jut, a SpaceX pedig megkapja a szükséges engedélyeket. A verseny pedig nagy díjat kínál: erőforrásokat. Annak ellenére, hogy a Hold felszíne kopárnak tűnik, fontos ásványokat tartalmaz:
- vasat,
- titánt
- vagy akár héliumot is.
Ezeknek az erőforrásoknak az értéke olyan magas, hogy valójában alig lehet számokban kifejezni. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy ez nagyon hosszú távú befektetés, mivel a holdi erőforrások kinyeréséhez és visszanyeréséhez szükséges technológia még kissé messze van. Az Egyesült Államok most új vezérelveket próbál felállítani a Hold-kutatás érdekében és a kizsákmányolás ellen.
Az Artemis-egyezmény kimondja, hogy a Holdon az erőforrások kitermelését és felhasználását úgy kell végezni, hogy az megfeleljen a nemzetközi egyezménynek
– ezt Kína kivételével már negyven ország aláírta.
Kijelenthető tehát, hogy egyelőre úgy néz ki: a Hold mindannyiunké lesz. Az viszont elképzelhető, hogy amint kialakul a rendszeres közlekedés a Föld és a Hold között, valamint állandó emberi jelenlét lesz az égitesten, a magánvállalatok elkezdhetnek terjeszkedni, ami még komoly területi vitákat szülhet.
Holdra, magyar!
Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtt indult el űrutazására az első magyar űrhajósként, és most megvan, hogy ki lehet a következő. Kapu Tibor 32 éves gépészmérnököt a Hunor nemzeti kutatóűrhajós-programban 244 jelentkező közül választották ki. Az új magyar űrhajósnak már óvodás kora óta mindene volt a repülés: sok olyan játékot vettek neki, amelyből helikoptereket, repülőt, űrhajót készíthetett, kicsiként is nagyon kreatív volt.
A „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre mindig azt válaszolta, hogy pilóta.
Szerinte ha ez most nem sikerült volna, akkor a pilótaképzésbe kezd bele. Mellette tartalékos űrhajóst is kijelöltek a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula személyében, és mind a ketten végigcsinálják a kiképzés fázisait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.