GVH: A mesterséges intelligencia segítheti a magyar vállalkozásokat

Versenyhátrányt okozhat a kis- és középvállalkozásoknak a mesterségesintelligencia- (MI) technológiák rohamos terjedése, illetve ha nem kezdik el alkalmazni ezeket – többek között erre figyelmeztet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a most lezárt piacelemzésében.

A GVH szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy az úgynevezett kis nyelvek, így a magyar nyelv érvényesülését is befolyásolhatja, hogy az öntanuló rendszereket jellemzően a nagy világnyelveken írt szövegeken tanítják be. A GVH javaslatokat is megfogalmazott a fogyasztók védelme, illetve a vállalkozások közötti intenzív piaci verseny fenntartása érdekében.

Január elején indított, most lezárult piacelemzése rávilágít arra, hogy az MI-alapú modellek fejlesztéséhez és hatékony alkalmazásához számos kritikus erőforrás szükséges: jelentős és változatos adatmennyiség; megfelelő számítási kapacitás (hardver vagy felhő); magasan és specifikusan képzett munkaerő; valamint összességében az 

Emellett az előtanított modellek elérhetősége is kritikus tényezőnek mondható, mind fejlesztői szinten, mind a modelleket alkalmazó vállalkozásoknak. Ráadásul a kritikus modellinputok birtoklása erősen koncentrált, és gyakran a digitális piacok piacvezető vállalatai (big tech cégek: Meta, Google, Microsoft, Amazon stb.) kezében vannak. 

E nemzetközi digitális nagyvállalatok jellemzően az értéklánc minden szintjén jelen vannak. A GVH piacelemzése ugyanakkor rámutat, hogy az MI-technológia fejlődése rendkívül dinamikus, így az értéklánc erőviszonyai még nem szilárdultak meg. Ebből következően a versenyhatóságoknak érdemes folyamatos és kiemelt figyelmet fordítaniuk az MI-vertikumra.

A GVH emellett kiemeli azt is, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a mesterségesintelligencia-alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ez pedig tetemes GDP-emelkedést is eredményezhet, így az MI széles körű alkalmazása a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé válhat a különböző termék- és szolgáltatáspiacokon. 

Hazánkban kevésbé elterjedt az MI

A GVH piacelemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai vállalkozások körében az MI használatának alacsony elterjedtsége tapasztalható. Ez különösen igaz a kis- és középvállalatokra. A vállalkozásoknak kevés az ismeretük a technológia hasznosíthatóságát illetően. Ez a tőkehiány mellett elsősorban a hozzáértő munkaerő hiányából adódik. 

Amely cégeknél működik valamilyen MI-alapú megoldás (pl. chatbot, csalásmegelőzés, fordítás, virtuális asszisztens), ott alapvetően kisebb jelentőségű, nem kritikus feladatokat lát még csak el. A hazai fókuszpiacok (banki szolgáltatások, telekommunikációs szektor) feltérképezése alapján elmondható, hogy a válaszadó vállalkozások átfogó módon még csak kismértékben használnak MI-alapú alkalmazásokat, szolgáltatásokat.

Ez arra utal, hogy ugyan a kkv-k látszólag még nincsenek lemaradva a nagyobb vállalkozásoktól ezen a téren, de ez az MI-használattal kapcsolatos ismeret és érdeklődés hiánya miatt gyorsan változhat. Ha az MI-alapú technológiák tovább fejlődnek, a nagyvállalatok egyre több területen kezdik alkalmazni ezeket, a kkv-k pedig lemaradnak ebben a versenyben.

A piacelemzés feltárta, hogy a magyar ügyfeleiknek a globális technológiai cégek ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kínálják, mint más országokban. Üzletpolitikájuknak nem része a specifikusan a magyar piacra szánt termékek bevezetése, illetve fejlesztése. A GVH szakértői javaslatokat is megfogalmaztak a most lezárult piacelemzésben.

1. A hazai vállalati szektor MI-használatának előmozdítása, elsősorban a kkv-kra fókuszálva. Ehhez szükséges a technológiai infrastruktúra rendelkezésre állása mellett a kkv-k technológiai ismereteinek kialakítása, illetve folyamatosan naprakészen tartása, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a hozzáértő munkaerő lehetőleg felsőoktatási képzések útján történő biztosítása.
2. A fogyasztók naprakész és átlátható tájékoztatása. Az MI-megoldásokon alapuló szolgáltatásokat végfogyasztók felé nyújtó vállalkozások számára javasolt már a szolgáltatás bemutatása során, de még a fogyasztói felhasználást megelőzően jól érthetően és jól észlelhetően tájékoztatni a fogyasztókat.
3. A nemzeti MI-stratégia felülvizsgálata, amelynek során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szakirányú képzések fejlesztésére és támogatására; az MI-vel kapcsolatos kutatási irányok és a kormányzati MI-stratégia észszerű összefogására és koordinálására; a megfelelő informatikai infrastruktúra folyamatos fejlesztésére, beleértve a már rendelkezésre álló, de korlátozott szuper-számítástechnikai kapacitásokat is; valamint az MI-fejlesztés ökoszisztémájának (adatgazdaság, technológiai alkalmazási képzés, benchmarkkiértékelési rendszer stb.) kialakítására.
4. A magyar nyelvi modellek fejlesztésének célzott támogatása. Az állami szereplők pénzügyi és stratégiai erőforrásainak hatékony koordinálása szükséges a magyar nyelvű nagy nyelvi modellek kifejlesztése, alkalmazása és széles körű elérhetővé tétele érdekében.