Az üzleti élet legnagyobb öngóljai: 4 elszalasztott lehetőség, ami milliárdokat érhetett volna

A történelem tele van meg nem értett zsenikkel, akiket elutasítottak egy-egy „őrült” vagy kockázatosnak tűnő ötletük miatt, hogy aztán később legendákká váljanak. Ezek az elszalasztott lehetőségek – legyen szó két pizzára elcserélt bitcoinról, az Apple-ből idő előtt kiszálló társalapítóról, vagy a Netflixet lenéző Blockbusterről – ma már az üzleti történelem ikonikus tanulságai.

1. A legdrágább vacsora

– írta 2010. május 22-én Hanyecz László, magyar származású amerikai programozó egy bicoinfórumon.

Az akkor egyéves bitcoin 41 dollár értékű pizzáért cserélt gazdát, viszont a pizzát eladó Jeremy Sturdivant sem élvezhette ki a mesébe illő üzlet gyümölcsét, ugyanis nagyjából négyszáz dollárért szabadult meg fizetségétől.

A történet jelentősége abban rejlik, hogy ez volt a világ első ismert kereskedelmi tranzakciója, amelyet bitcoinnal bonyolítottak le. Ez a pizzarendelés bizonyította, hogy a digitális valuta a valóságban is értékkel bír – így született meg a kriptogazdaság első valós idejű fizetése.

Hanyecz azóta nyilatkozott a CoinTelegraphnak: a kérdésre, hogy milyen érzés tudni, hogy a világ legdrágább vacsoráját fogyasztotta el, azt válaszolta, nem feltétlenül tenne jót neki, ha így gondolkodna ezen.

Azóta minden év májusában megrendezik a ,,Bitcoin Pizza Day”-t, amely a kriptovaluták gyors fejlődését és egyre növekvő elfogadottságát szimbolizálja. Ezen a napon egyes éttermek olcsóbban kínálják a pizzát, mintegy fájdalomdíjként a „világ legdrágább vacsorájáért”.

2. Az Apple elfeledett társalapítója – Ronald Wayne története

– mondta Ronald Wayne, az Apple harmadik alapítója, aki mindössze 12 nappal a cégalapítás után szállt ki a vállalkozásból, lemondva 10 százalékos tulajdonrészéről mindössze 800 dollárért.

1976. április 1-jén született meg az Apple Computer Company, amelyet Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne együtt alapítottak. Míg Jobs és Wozniak a termékfejlesztésre koncentráltak, Wayne felelt az adminisztrációért és a papírmunkáért. Ő tervezte az első Apple-logót és írta meg az Apple használati útmutatóját is.

Ám a férfi korábbi rossz tapasztalatai – egy slot-gép üzlet bukása –, valamint a vállalati felelősség miatti félelmei arra késztették, hogy már a kezdeti időszakban kiszálljon a vállalkozásból.

Wayne az eltelt évtizedekben többször is kijelentette, hogy nem bánja, hogy eladta részesedését az Apple-ben, hiszen „a legjobb döntést hozta az akkor adott információk alapján”. Egy 2016-os BBC-nek adott interjújában azonban elárulta, hogy egyetlen dolog mégis bántja: eladta az eredeti, aláírt alapító okirat egy példányát 500 dollárért, amely évekkel később 1,6 millióért cserélt gazdát.

Elmondása szerint, elejétől fogva hitt a vállalkozás sikerében, ám azt is tudta, hogy komoly nehézségekkel is szembe kell majd nézniük és ezt nem akarta megkockáztatni. ,,Nem tudtam lépést tartani ezekkel a srácokkal” – jelentette ki. Wayne nem lett milliárdos. 

3. Blockbuster – aki nemet mondott a jövőre

2000-ben Reed Hastings és Marc Randolph, a Netflix alapítói, merész ajánlattal fordultak a Blockbuster vezetéséhez: eladják nekik a céget 50 millió dollárért – olvashatjuk a CNBC-n. Az elképzelés egyszerű volt: a Netflix kezelné az online részleget, a Blockbuster pedig folytatná a hagyományos videókölcsönző boltjaival.

A Blockbuster vezetői, élükön John Antioco vezérigazgatóval, nem is latolgatták a lehetőséget. Egy forrás szerint az ajánlatot „kínos csend” kísérte, majd Antioco azzal hárította el, hogy a Netflix még csak egy „rétegüzlet”– nem tartotta életképesnek az online modellt – olvashatjuk a Forbeson. 

A Netflix viszont nem állt le: előfizetéses modellt vezetett be 1999‑ben, eltörölte a késedelmi díjakat és postai kölcsönzést kínált, miközben egyre nőtt azoknak a száma, akik megunták Blockbuster drága és kényelmetlen szabályait.

A Blockbuster később még próbálkozott a visszatéréssel: 2004‑ben elindította saját DVD‑előfizetéses szolgáltatását néhány dollárral kedvezőbb áron is, mint a Netflix, de túl későn. A cég nem tudott lemondani a fizikai üzletekről vagy a különböző késedelmi díjak beszedéséről. 

A Blockbuster mint vállalat mára gyakorlatilag megszűnt, bár egyetlen üzlet még létezik Oregonban. Eközben a Netflix ma is virul: 

4. A Kodak elszalasztott lehetősége – akik nem bíztak a digitális fényképezőben

A Kodak neve hosszú ideig egyet jelentett a fényképezés világával, de a cég egyik legnagyobb üzleti hibája éppen az volt, hogy nem merte elengedni a múltját. Bár már 1975-ben egy Kodak-mérnök, Steve Sasson feltalálta az első digitális fényképezőgépet, a vállalat vezetése attól tartott, hogy az új technológia aláássa a filmalapú üzletágukat, amely akkoriban a bevételük több mint 70 százalékát adta. Így a digitális átállás helyett inkább halogatták a változást, miközben olyan riválisok, mint a Canon és a Nikon, elkezdték átvenni a piacot.

Bár a Kodak később piacra dobta saját digitális kameráit, piacvezető szerepét elvesztette. 2012-ben a vállalat csődvédelem alá került, majd teljes átalakuláson esett át. Később új irányként a digitális nyomtatásra és speciális képalkotó megoldásokra kezdtek fókuszálni. Ahogy a Harvard Business Review is rámutat: „A Kodak [...] nem volt elég bátor ahhoz, hogy a jövőbe fektessen.”