Ha ezt meglépik Magyarországon, el kell képzelni Győrt Audi, Kecskemétet Mercedes, Debrecent BMW nélkül – a legolvasottabb novemberi cikkek a magyar gazdaságról
Az idei november sem telt eseménytelenül, sőt, éppen ellenkezőleg, meglehetősen nagy jelentőségű hírekről számolt be a Világgazdaság a magyar gazdaság kapcsán. A Tisza Párt külföldi cégeknek adott adókedvezményekről szóló megnyilvánulásától kezdve a csődöt jelentő magyar ruhabolton keresztül a hamarosan elkészülő új autópályáig sok témát érintettünk. Ezek voltak a Világgazdaság legolvasottabb magyar gazdaságról szóló hírei idén novemberben.
Ha ezt meglépik Magyarországon, el kell képzelni Győrt Audi, Kecskemétet Mercedes, Debrecent BMW nélkül
November elején a Tisza Párt egyik szakértője kijelentette, hogy kormányra kerülésük esetén megszüntetnék a külföldi cégeknek adott adókedvezményeket, elgáncsolva ezzel a gazdaság egyik alappillérét. Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója azonban figyelmeztetett: ez súlyos versenyhátrányt jelentene Magyarországnak, és veszélybe sodorná a nagyberuházásokat, melyek városok ezreinek adnak megélhetést.
Nagy port kavart az az interjú, melyet Kármán András, a Tisza Párt adószakértője és gazdasági tanácsadója adott a Bloomberg hírportálnak. Kijelentette, hogy
kormányra kerülésük esetén visszavonnák a külföldi vállalatoknak járó „túlzó” adókedvezményeket.
A terv érintené a magyar ipar legfontosabb befektetőit, köztük a BMW-t, a Mercedest, az Audit és az ázsiai akkumulátoróriásokat is. Joó István, a HIPA vezérigazgatója a Facebookon reagált a hírre, és határozottan visszautasította a felvetést. Mint írta, „a társasági adókedvezmény az EU-s szabályok alapján minden beruházó vállalatot megillet, nem lehet különbséget tenni magyar és nem magyar között”.
Magyar világrekordról ír a német sajtó: a Spiegel újságírója valósággal nem hitt a szemének
Magyarország az elmúlt években a napenergia egyik európai éllovasává vált – erre a következtetésre jutott a német Spiegel riportja, mely a hazai napenergiaboom hátterét vizsgálta novemberben. A lap szerint a 9,5 millió lakosú ország rövid idő alatt a világ élvonalába került: 2024-ben a megtermelt villamos energia közel 25 százaléka már naperőművekből származott, míg egy idei, különösen napos júniusi időszakban a napenergia aránya meghaladta a 40 százalékot, ami világrekordnak számít.
A Spiegel riportja kiemeli, hogy a napelemek mára szinte mindenhol megjelentek: családi házakon, társasházakon, ipari épületeken és nagy méretű napelemparkokban egyaránt.
Több mint 300 ezer magyar háztartás telepített már fotovoltaikus rendszert, és a lakosság a teljes beépített kapacitás mintegy egyharmadát adja. A Corvinus Egyetem energia-közgazdásza, Szabó László szerint ebben kulcsszerepe volt annak, hogy az állam a háztartások számára is vonzóvá tette a beruházásokat, például az éves szaldós elszámolással és a hálózati díjak támogatásával, ami sokaknál szinte nullára csökkentette az áramszámlát.
Csődöt jelent a legendás magyar ruhabolt?
A Griff Collection az egyik legrégebb óta, 100 százalékban magyar tulajdonú multibrandszisztéma szerint működő divatcég. A vállalat még Griff Gentlemen’s néven indult, első üzletük egy Visegrádi utcai kicsiny garázsban kialakított farmerbolt volt. A gyorsan növekvő vállalat évtizedeken át a magyar ruházati piac fontos szereplője volt, most viszont utolsóként megmaradt fizikai boltjukat is bezárják.
A posztoló a Griff Collection helyzetére a „csőd” kifejezéssel utal. Megkeresésre viszont a cég elmondta: valóban zajlik egy „kiárusítás” a budapesti, Nyugati tér 7. szám alatt található épület földszintjén (az épületben egyébként szintén a vállalathoz tartozó hotel üzemel), de csődöt nem említettek. A csődről szóló híresztelések egy online közösségi felületen megjelent bejegyzés miatt kaptak szárnyra.
Megüzenték az EU-nak: válasszon Ukrajna és a magyarok, a szlovákok meg a lengyelek között
Újabb éles vita bontakozik ki Brüsszel és több közép-európai uniós tagállam között az ukrán mezőgazdasági import miatt novemberben. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia továbbra sem hajlandó feloldani az ukrán gabonára és más agrártermékekre bevezetett nemzeti korlátozásait, miközben az Európai Bizottság szerint ezek az intézkedések sértik az egységes uniós piac szabályait. A konfliktus különösen érzékeny időszakban éleződött ki, mivel közben hatályba lépett az EU és Ukrajna közötti módosított kereskedelmi megállapodás, mely stabilabb keretet adna az ukrán exportnak.
A brüsszeli vezetés nyíltan jelezte, hogy nem lát indokot a nemzeti tilalmak fenntartására, és akár jogi lépésekre is kész a három országgal szemben.
Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivőhelyettese szerint a testület hajthatatlan, és a kötelezettségszegési eljárás lehetőségét sem zárja ki. A Politico értesülései szerint azonban az uniós döntéshozók óvatosak, mivel a helyzet politikailag rendkívül kényes.
Az érintett tagállamok azt állítják, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan beáramlása súlyosan torzítja a helyi piacokat, miközben Brüsszel az Ukrajnával való kereskedelmi kapcsolatok fenntartását és kiszámíthatóságát helyezi előtérbe. Az Európai Bizottság eddig nem lépett bírósági útra, noha a nemzeti tilalmakat már 2023-ban bevezették, abban bízva, hogy az új megállapodás önmagában megoldja a problémát.
Ezek már az utolsó simítások: mindjárt kész Magyarország új autópályája
A Magyar Építők november végi videója bemutatja, hogy a célegyenesbe fordult az M4-es gyorsforgalmi út több mint 30 kilométeres új szakaszának építése. A kivitelező Duna Aszfalt Projekt Zrt. már nem az alapozási vagy földmunkákat végzi, hanem a befejező fázisra jellemző feladatokon dolgozik: zajlik az útburkolati jelek felfestése, a szalagkorlátok telepítése és a vadvédő kerítések kiépítése.
A pályatest mellett a kapcsolódó létesítmények is magas készültségi szinten állnak.
Több hídon már az útpálya csatlakoztatása folyik, máshol szegélyezési munkák zajlanak,
miközben a pihenőhelyeken a belső infrastruktúra kialakítása halad. Elkészült a csapadékvíz-elvezető rendszer is, mely az út hosszú távú állékonyságát szolgálja.
A szakaszon két pihenőhely és három külön szintű csomópont épül, jelentős hangsúlyt kapva a környezetvédelmi megoldásoknak, így a vadátjáróknak és védőkerítéseknek is. A tárca közlése szerint az átadás 2026 első negyedévében várható, ami Fegyvernek, Kenderes és Kisújszállás térségében érezhető forgalomcsökkenést és biztonságosabb közlekedést hozhat.
