Kína lázadástól tart, és úgy megregulázza a mesterséges intelligenciát, amilyet nem látott még a Nyugat
Kína szerint a mesterséges intelligencia (MI) egyszerre stratégiai lehetőség és potenciális kockázat – tehát nem kategorikusan csak egyik vagy másik. A pekingi vezetés világosan látja, hogy az MI kulcsszerepet játszhat az ország gazdasági növekedésében, technológiai felzárkózásában és katonai fejlesztéseiben, ugyanakkor attól is tart, hogy az új technológia megingathatja a társadalmi stabilitást és végső soron a kommunista párt hatalmát. Ez a kettősség határozza meg azt az összetett szabályozási rendszert, mely az elmúlt hónapokban látványosan szigorodott.
A legnagyobb fejtörést a csetbotok jelentik a hatóságok számára. Ezek a rendszerek képesek önálló válaszokat generálni, és elvileg olyan kérdéseket is felvethetnek, melyek
- a pártvezetés legitimitását,
- a történelmi narratívát
- vagy a politikai berendezkedést érintik.
Peking ezért véglegesítette azokat a szabályokat, melyeken korábban már együtt dolgozott az MI-fejlesztő cégekkel. A The Wall Street Journal szerint az új előírások alapján a csetbotokat csak politikailag szűrt adatokon lehet betanítani, és a nyilvános indulás előtt egyfajta „ideológiai vizsgán” is át kell menniük. Minden MI által generált szöveget, képet és videót egyértelműen meg kell jelölni, és visszakövethetővé kell tenni, hogy szükség esetén gyorsan lehessen fellépni a nemkívánatos tartalmak terjesztőivel szemben.
A hatóságok saját közlése szerint egy három hónapos ellenőrzési kampányban 960 ezer olyan MI-tartalmat távolítottak el, melyet illegálisnak vagy károsnak minősítettek. A mesterséges intelligencia időközben bekerült a nemzeti vészhelyzeti reagálási tervbe is, olyan kockázatok mellé sorolva, mint a földrengések vagy a járványok. Ez jól mutatja, hogy az állam mennyire komolyan veszi a technológiában rejlő veszélyeket.
Tisztában vannak a túlszabályozás hátulütőjével is
A pekingi döntéshozók ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a túlszabályozás visszafoghatja az innovációt. Kínának nem érdeke, hogy lemaradjon a globális MI-versenyben az Egyesült Államok mögött, ahol egyelőre jóval megengedőbb a hatósági hozzáállás. Maga
Hszi Csin-ping is arról beszélt korábban, hogy a mesterséges intelligencia „példátlan kockázatokat” hordoz,
egy magas rangú tisztviselő pedig ahhoz hasonlította a megfelelő biztonsági korlátok nélküli MI-t, mintha fék nélküli autóval hajtanánk az autópályán.
Egyelőre úgy tűnik, Kína megpróbálja megtalálni a középutat. A kínai fejlesztésű modellek nemzetközi összevetésben is jól teljesítenek, különösen egyes szűkebb területeken, például a programozásban. Az amerikai nagy modellek többsége továbbra sem érhető el Kínában. Kérdés ugyanakkor, hogy a szigorúbb kontroll mellett hosszabb távon mennyire tudják majd tartani a lépést az egyre összetettebb amerikai rendszerekkel olyan kínai szereplők, mint a DeepSeek.
Nem olyan borús az a kép
Külföldi kutatók szerint a kínai megközelítésnek vannak előnyei is. Egyes mérőszámok alapján
a kínai csetbotok kevesebb erőszakos vagy pornográf tartalmat generálnak, és ritkábban terelik a felhasználókat önkárosító viselkedés felé.
Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace elemzője szerint bár a párt elsődleges célja mindig is a politikai tartalmak kontrollja volt, a rendszerben vannak olyan szereplők, akik komolyan foglalkoznak az MI társadalmi hatásaival, különösen a gyerekek védelmével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az angol nyelven használt kínai csetbotok bizonyos esetekben könnyebben „feltörhetők”, vagyis ügyes kérdezéssel veszélyes információk is kinyerhetők belőlük.
Kína olyan csipeket fejleszt, melyek megszorongatják az Nvidiát
A kínai mesterségesintelligencia-csipeket tervező cég üstökösként robbant be a sanghaji tőzsdére múlt pénteken, minden bizonnyal tehát még az idei évre sincs vége a meglepetéseknek a cégtől. A Moore Threads vállalat alapítója, Csang Csien-csung várhatóan Pekingben leplezi le a cég következő generációs AI-csip-architektúráját és a MUSA platform megvalósítási ütemtervét.
A szabályozási logika megértéséhez a szakértők gyakran egy konyhai hasonlatot használnak:
- az alapanyagok az internetről és más forrásokból származó tanítóadatok,
- az elkészült étel pedig a csetbot válasza.
Kína egyrészt meghatározza, milyen „hozzávalók” kerülhetnek a tálba, másrészt meg is kóstolja az ételt, mielőtt felszolgálnák. A nemrég életbe lépett iránymutatásokat kiberfelügyeleti szervek, állami laborok és vezető technológiai cégek – köztük az Alibaba és a Huawei – közösen dolgozták ki. Bár hivatalosan ajánlásokról van szó, a gyakorlatban kötelező erejű szabályokként működnek.
Az előírások részletesen meghatározzák, mi számít kockázatosnak:
összesen 31 veszélyforrást sorolnak fel, az első helyen az „államhatalom megdöntésére és a szocialista rendszer aláásására való felbujtás” áll.
A nyilvános indulás előtt a csetbotoknak több ezer tesztkérdésre kell „helyesen” reagálniuk, és a rendszeres utóellenőrzések sem maradnak el. A felhasználóknak pedig telefonszámmal vagy személyi azonosítóval kell regisztrálniuk, így az anonimitás gyakorlatilag megszűnik.
Miközben az Egyesült Államokban működő MI-cégek is alkalmaznak tartalomszűrést jogi és reputációs okokból, a kínai rendszer ennél jóval átfogóbb. A Nagy Tűzfal évtizedek óta korlátozza az online tartalmak terjedését, és a hatóságok bíznak benne, hogy ez a védelem az MI esetében is működni fog.
