Kis zöld emberkék Észtország határánál: Tallinn kemény üzenetet küldött – ne higgyétek, hogy nem lövünk
Az Oroszország és a nyugati államok közötti feszültségek újabb jelei jelentek meg Kelet-Európában, miközben a háború lezárását célzó ukrajnai béketerv körüli viták is egyre élesebbek. A balti térségben és Lengyelországban tapasztalt incidensek, valamint Észtország vezetésének rendkívül határozott nyilatkozatai azt mutatják, hogy a konfliktus hatásai messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna egy lengyel lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy az orosz provokációk nem értek véget. Mint mondta, nemcsak Lengyelországban, hanem Észtországban is történtek veszélyes esetek, legutóbb például a határ közelében jelentek meg azonosító jelzések nélküli orosz katonák. Tsahkna szerint Tallinn számára világos vörös vonalak léteznek:
ha „kis zöld emberkék” lépnék át az észt határt, azonnali és fegyveres válaszra számíthatnának.
A külügyminiszter a jelenleg formálódó, Ukrajnát érintő béketervről is kritikus hangon nyilatkozott. Elmondása szerint a korábban nyilvánosságra került, 28 pontból álló változat tartalmazott ugyan pozitív elemeket, például az igazságos és tartós béke elvét, összességében azonban aránytalan terheket róna Ukrajnára. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy bármilyen döntés Ukrajnáról Ukrajna bevonása nélkül szülessen meg, ahogyan Európa biztonságáról sem lehet Európa nélkül dönteni.
Tsahkna hangsúlyozta: nyomást nem Kijevre, hanem Moszkvára kell helyezni.
Újabb szankciók, vámok és a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök felhasználása szerepel az észt javaslatok között. A külügyminiszter szerint ezeknek az eszközöknek mindaddig zárolva kell maradniuk, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat, és reményét fejezte ki, hogy már decemberben megindulhat egy reparációs jellegű hitelmechanizmus.
Észtország: a határokat nem lehet erővel megváltoztatni
A béketerv kapcsán Észtország számára több kérdés is nem alku tárgya. Ilyen mindenekelőtt az, hogy határokat nem lehet erővel megváltoztatni, és Oroszországnak nem lehet beleszólása Európa biztonsági architektúrájába. Tsahkna szerint ez a rendszer éppen azért jött létre, hogy megvédje a térséget az orosz agressziótól, melyet a balti államok, Lengyelország és Kelet-Európa más országai közvetlen fenyegetésként élnek meg.
Az észt külügyminiszter szerint nem lehet bizalomra építeni egy esetleges megállapodást Vlagyimir Putyinnal. Felidézte a 2008-as grúziai háborút és a 2014-es krími annektálást, amikor a nemzetközi reakciók gyengesége hosszú távú következményekkel járt. Mint mondta, különösen az Oroszországgal határos országok – Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország és Románia – számára ez létkérdés. Ukrajnának ezért olyan biztonsági garanciákra van szüksége, melyek az 5. cikkelyhez hasonló védelmet nyújtanak, és Tallinn továbbra is támogatja Ukrajna NATO-tagságát.
Légtérsértések és katonai incidensek
A feszültséget tovább növelték az elmúlt hetek katonai incidensei. Szeptemberben orosz vadászgépek sértették meg Észtország légterét, korábban drónok repültek be Lengyelországba. Tsahkna megerősítette: amennyiben az észt biztonságot közvetlen fenyegetés éri, az ország kész akár orosz katonai gépeket is lelőni. Álláspontja ebben megegyezik a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski korábbi kijelentéseivel.
Az észt álláspont szerint Oroszország jelenleg nem képes áttörést elérni Ukrajnában,
és nincs reális katonai kapacitása a NATO megtámadására sem. A Kreml ugyanakkor – Tsahkna értékelése szerint – tudatosan játszik a félelemkeltéssel és az eszkaláció lehetőségével. A nyomás növekedését jelzi az is, hogy egyre közelebb kerülhet a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, valamint egy, az orosz agresszió kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék felállítása Hágában. Emellett az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be az orosz olajszektor ellen.
Feszült a határ menti helyzet, de még nem pattant el a húr
A „kis zöld emberkék” észt határ menti megjelenése októberben nem fajult súlyosabb incidenssé, de a határátkelő ideiglenes lezárása is jelezte, mennyire érzékeny a helyzet. Tsahkna szerint az észt hatóságok folyamatosan figyelik a határ menti térséget, különösen Narva környékét, és világossá tették: egy esetleges határsértésnek azonnali következményei lennének.
Az észt hírszerzés értékelése szerint
a következő két-három évben Oroszország akár több katonát is képes lehet a balti térség és Finnország közelébe vezényelni, mint amennyit a 2022-es ukrajnai invázió előtt állomásoztatott ott.
Hogy ez valódi támadási szándékot vagy pusztán erődemonstrációt jelent-e, az nagyrészt attól függ, miként zárul a háború Ukrajnában. Tsahkna szerint a NATO-nak ezért a tényleges elrettentésre kell készülnie, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség már elfogadta az új regionális védelmi terveket.
A külügyminiszter a jelenlegi helyzetet Európa egyik legnehezebb időszakának nevezte a második világháború utáni évtizedekben, ugyanakkor felidézte a 2022. február 24. utáni fordulópontokat, Kijev megvédését és az európai összefogást. Észtország jövőre a GDP több mint 5 százalékát fordítja védelemre, és Tsahkna szerint az Egyesült Államokban – beleértve Donald Trump korábbi és jelenlegi nyilatkozatait – ezt egyre inkább elismerik. Az észt álláspont lényege változatlan: a békefolyamat lehet tárgyalás kérdése, de Ukrajna támogatása és az orosz agresszióval szembeni határozott fellépés nem.
Oroszország kipakolt a lengyel dróntámadásról: semmi nem úgy történt, mint Európa mondta
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kifogásolta, hogy a vádlók figyelemre se méltatják az orosz védelmi minisztérium lengyel dróntámadásra vonatkozó magyarázatát. Meglátása szerint ez egy újabb eleme egy nagyszabású információs kampánynak, amelynek célja Oroszország démonizálása, további támogatás serkentése Ukrajna számára, „valamint a konfliktus politikai rendezésének meghiúsítása”. Zaharova azelőtt tette a kijelentéseit, mielőtt megérkeztek az első hírek az Észtország légterébe behatoló orosz MiG–31-es gépekről.
