Célegyenesben a rijekai kőolaj-finomító: a rekordberuházás jelentősen megdobja majd a dízeltermelést
A horvát olajipar egyik legnagyobb horderejű fejlesztése a célegyenesbe fordult: a rijekai kőolaj-finomító korszerűsítési projektje belépett a végső fázisba. Az üzemet működtető INA tájékoztatása szerint elkészült az új létesítmény kulcsfontosságú rendszereinek kiépítése, köztük a nehéz maradékok feldolgozására szolgáló egység és az új kikötő. Jelenleg átfogó műszaki és biztonsági tesztek zajlanak, a teljes üzemszerű működés megkezdését 2026 első negyedévére tervezik.
A társaság hangsúlyozta: a modernizált rijekai kőolaj-finomító érdemben növeli majd a dízeltermelést, erősíti Horvátország és a környező piacok energiabiztonságát, valamint javítja az INA finomítói üzletágának jövedelmezőségét.
A beruházás értéke megközelíti a 700 millió eurót (mintegy 270 milliárd forint),
ami a vállalat történetének legnagyobb egyedi befektetése. A kivitelezési munkák több mint felét horvát vállalkozók végezték el, ami a hazai ipar számára is jelentős megrendelésállományt jelentett.
Nem egyszerű projekt volt ez
A projekt nem csupán egy új technológiai egység felépítéséről szólt. A fejlesztés részeként korszerűsítették a meglévő feldolgozóberendezéseket, új kikötőt, silókat és zárt kokszszállító rendszert alakítottak ki, valamint megépült az ország legnagyobb alállomása is, mely az új üzem energiaellátását biztosítja. Az INA szerint ezek
a technológiai, logisztikai és biztonsági megoldások együtt egy átfogó átalakulást jelentenek,
mely a rijekai komplexumot a régió egyik legkorszerűbb finomítójává emeli.
Az elmúlt másfél év különösen intenzív időszak volt a finomító életében. A fejlesztési munkák ugyanis úgy zajlottak, hogy közben a meglévő üzemegységek folyamatosan, teljes kapacitással működtek. Ez a leghosszabb megszakítás nélküli üzemelés volt az elmúlt 15 évben. Ebben az időszakban rekordmennyiségű kőolajat dolgoztak fel, miközben stabil és pozitív üzleti eredményeket értek el, biztosítva a belföldi ellátást és megteremtve a hosszabb távú energiafüggetlenség feltételeit.
Továbbra is a horvát piac van a fókuszban
A nehéz maradékok feldolgozására szolgáló új üzem elindításával az INA jelentősen,
akár 30 százalékkal növeli a dízel és más magas hozzáadott értékű termékek kibocsátását.
A vállalat szerint a fókusz továbbra is a horvát piac, valamint a régió kulcsfontosságú országainak – köztük Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szlovénia – biztonságos ellátása marad. Az új kapacitások révén jelentősen csökkenhet az importált üzemanyagok, elsősorban a dízel behozatala, ami különösen a nyári, turisztikailag frekventált időszakokban nagy jelentőségű.
Fontos változás az is, hogy
a termelési folyamatban megszűnik a vákuum gázolaj (VGO) importjának szükségessége.
Ez az alapanyag az európai piacon jellemzően orosz eredetű, kiváltása csökkenti az ellátási kitettséget és növeli a rendszer ellenálló képességét.
Goran Plese, az INA finomítói és marketingüzletágának operatív igazgatója szerint 2026 folyamán, az összes szükséges engedély megszerzését követően a rijekai kőolaj-finomító teljes kapacitással működhet. Hozzátette: a beruházás eredményeként az INA a régió egyik technológiailag legfejlettebb létesítményét üzemelteti majd.
Megnyílt az Adria új kapuja: átadták a 600 millió eurós fiumei konténerterminált
Hivatalosan is átadták októberben a fiumei Rijeka Gateway konténerterminált. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az ünnepélyes megnyitón Horvátország egyik legjelentősebb logisztikai és infrastrukturális beruházásának nevezte a projektet, és hangsúlyozta, hogy az mintaszerű példája az állam és a magánszféra együttműködésének a kritikus infrastruktúrák fejlesztésében.
„Ez a beruházás a kormány szélesebb modernizációs politikájának része, melynek célja Horvátország szoros integrációja az Európai Unió magjába, valamint a modern szuverenizmus politikájának érvényesítése” – fogalmazott a kormányfő. Rámutatott: ebbe az irányba illeszkednek a térség nagy volumenű beruházásai is, köztük a Krk szigetén megvalósult LNG-terminál, mely jelentősen növelte az energiaellátás biztonságát és a beszerzési útvonalak diverzifikációját.
