Lecsap a franciákra az egykori gyarmat, Macron eléri, amit egy elnökelődje sem
Francia gyarmat volt, szabad állam lett, és megharagították. Algéria parlamentje megszavazott egy törvényjavaslatot, amely bocsánatkérésre és kártérítés megfizetésére kötelezné Franciaországot az észak-afrikai ország 130 éves megszállása miatt, ami várhatóan tovább élezi a Párizzsal régóta fennálló feszültséget. Ez a lépés már régóta fenyeget, de úgy tűnik, Emmanuel Macronnak „sikerül elérnie” amit korábban egyik elnökelődjének sem.
Franciaországban csaknem 900 ezerre teszik az ország Algériában született lakóinak számát, de rajtuk kívül még több százezren algériai származásúak.
Erre a lépésre akkor kerül sor, amikor az algériai–francia kapcsolatok az elmúlt évtizedek mélypontjára süllyedtek. Macron elnök tavaly támogatta a szomszédos Marokkó fennhatóságát a vitatott Nyugat-Szahara felett. Ez szerfelett feldühítette Algériát, amely segíti a fél évszázada a terület függetlenségéért harcolókat. A belga Niuewsblad szerint a parlament egyhangúlag határozott és a törvényt ünneplés fogadta.
A francia gyarmatosítás állami bűncselekmény volt – mondják
Az algériai képviselők a Bloomberg jelentése szerint szerdán támogatták azt a jogszabályt, amely a francia gyarmatosítást „állami bűncselekménynek” minősíti, és Franciaországot „háborús bűnökért és emberiesség elleni bűncselekményekért” teszi felelőssé az 1830 és 1962 közötti gyarmati uralom idején. A javaslat ugyanakkor bűncselekménnyé tenné a korszak bármilyen „dicsőítését” is.
Hasonló törvényjavaslatot először 1984-ben, majd ebben az évezredben többször is benyújtottak, de korábban sosem jutott túl az alsóházon; most már csak a felsőház jóváhagyására és Abdelmadjid Tebboune elnök aláírására van szükség ahhoz, hogy törvénnyé váljon.
Feszült vitáik ellenére a két ország aktívan kereskedik egymással. Algéria biztosítja Franciaország cseppfolyósított földgázszükségletének egy részét és a francia TotalEnergies SE partner az OPEC-tag ország olajprojektjeiben.
A törvényjavaslat szövege több mint két tucat cikkelyből áll, amelyek közül az egyik 27 bűncselekmény-típust sorol fel a francia gyarmatosítással összefüggésben, ideértve
- a civilek elleni katonai támadásokat,
- a fegyveres erő túlzott alkalmazását
- és a nem hagyományos fegyverek használatát.
Vigyétek innen az atomszemeteteket!
Egy másik cikkely követeli, hogy Franciaország tisztítsa meg az 1960-as években Algéria déli sivatagában végrehajtott nukleáris kísérletek által szennyezett területeket, adja át az érintett övezetek térképeit, valamint fizessen kártérítést a kísérletek áldozatainak és kedvezményezettjeiknek. Emellett felszólít a „kézzelfogható” és „nem kézzelfogható” javak – köztük a nemzeti archívumok – visszaszolgáltatására.
A javaslat bűncselekménnyé nyilvánítja a francia gyarmatosítás bármilyen formájú dicsőítését – szóban, írásban, videón is –, és az elítéltekre akár tíz év börtönbüntetést és legfeljebb 1 millió dináros (7720 dolláros) pénzbírságot szabna ki. A szöveg ugyanakkor nem határozza meg pontosan, mi minősülne dicsőítésnek.
A törvényjavaslat „nem irányul egyetlen nép ellen sem, és nem a bosszú vagy a gyűlölet szításának szándékával készült – mondta a parlament elnöke, Ibrahim Boughali a hónap elején a képviselőházban. – Sokkal inkább azon az elven alapul, hogy az emberiesség elleni bűncselekményeket nem lehet az idő múlásával eltörölni, erőszakkal igazolni vagy elhallgatni.”
