Elfogynak az evás cégek
Kalkulátorral próbálja meggyőzni a vállalkozásokat a kiva (kisvállalati adó) előnyeiről a nemzetgazdasági tárca – a 2012-ben bevezetett adó ugyanis annak ellenére sem túl népszerű, hogy sokat spórolhatnának vele a legfeljebb 50 főt foglalkoztató, nem is olyan kicsi, akár 500 milliós árbevételű cégek. A kiva választásával a cég egy befizetéssel tudja le a nyereségadót és a bérek után fizetendő, két munkáltatói „járulékot” (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás). A jövő évi szabályok szerint így a 28,5 százalékos bérteher helyett alapesetben maximum 16 százalékot fizet, és csak a cégből kivett pénz után adózik (a nyereség után önmagában nem igazán).
Jelenleg alig több, mint 6500 társaság adózik így, és a számuk a folyamatosan kedvezőbbé váló szabályok ellenére évről évre egyre csökken: az induláskor még több mint 6700 kivás céget jegyeztek. A szaktárca szerint az érintett kör 80 százaléka jobban járna, ha nem a társasági adó, hanem a kiva szabályai szerint róná le kötelezettségeit. Akadályt jelent azonban az eltérő könyvelési rendszer: általában egyetlen pénzügyes se szereti, ha teljesen új szemlélet szerint kell elszámolnia, vagyis sok múlik az ellenállásukon.
A kiva új szabályai jövőre ezen is segítenének: csökkentették az adóalap-módosító tételek számát, kedvezőbbé tették a veszteségelhatárolási szabályokat. Az adó a kifizetett osztalékok és bérek összegén alapul majd, ezt még a nettó tőkebevonás is csökkenti, vagyis azoknak a kisebb társaságoknak, amelyek bérköltsége nagyobb, mint az osztalék, mindenképpen érdemes volna ezt a formát megfontolni.
Időközben persze a normál társasági adózás is kedvezőbbé vált – 500 millió forintos nyereség felett ugyan még mindig 19 százalékos az adó, ám ez csak kevés kisebb céget érint. A 10 százalékos adókulcs mellett viszont – ha a cégben benne marad a megtermelt jövedelem – még a korábbi szuperkedvezményes evánál is jobban lehet kijönni, akkor is, ha a vállalkozásnak semmilyen költsége nincs. Az egyszerűsített vállalkozói adó a 27 százalékos áfával növelt bevételre vetítve 37 százalékos adót jelent, vagyis a nettóra számolva közel 20 százalékos terhet. Az eva ma csak akkor éri meg, ha azzal számolunk, mennyibe kerülne osztalékként felvenni a teljes jövedelmet egy nullaközeli költségű cégnél – olyan cégből azonban ma már nincs annyira sok, amely az adminisztrációs könnyebbség és a nyugodt éjszakák miatt ezt a formát választaná.
Pontosabban: nincs olyan sok potenciális evázó a 6 millió és 30 millió éves bevételi határ között (utóbbi az eva választásának felső korlátja). Hatmillió forintos éves bevétel alatt ugyanis az evánál és a társasági adózásnál is jobb a kata (kisadózó vállalkozók tételes adója). Ez havi 50 ezer fixszel (mellékállású vállalkozónál 25 ezerrel) letudja az adófizetést, és az evához hasonlóan mentesít az adminisztráció alól is. A katának így főállásban tulajdonképpen nincs alternatívája, egy nem főállású vállalkozónak pedig akkor éri meg, ha van legalább másfél-két milliós éves bevétele.
Ez utóbbira már sokan rájöttek. Az eva népszerűsége a társasági adó csökkentése és a kata bevezetése óta zuhan: a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok szerint június végén már csak 33 ezer vállalkozó evázott, miközben néhány éve még bőven 80 ezer felett volt a számuk. A katások száma ezzel párhuzamosan töretlenül növekszik: az induláskor 75 ezren választották ezt az adónemet, mára viszont 153 ezer közelébe bővült a létszám.
