Hajszálon múlt az emelés

Folytatta a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank, negyed százalékponttal, 6 százalékra emelte az alapkamatot. Az elemzői várakozásoknak megfelelt a monetáris tanács döntése, a Reuters által múlt héten megkérdezett szakértők közül 19-en voltak azon a véleményen, hogy a novemberi és a decemberi után újabb negyed százalékpontos kamatemelést hajt végre a monetáris tanács, és hatan várták az 5,75 százalékos szint tartását.

Az irányadó ráta tavaly áprilisban érte el az 5,25 százalékos mélypontot, azt követően november végéig változatlanul hagyta a monetáris tanács. Az egyre erősödő inflációs nyomást látva azonban lépett a jegybank, habár zömmel külső tényezők játszanak szerepet a drágulásban.

Három javaslatot tárgyalt tegnap a tanács: az emelésen kívül még a szinten tartás és egy 25 bázispontos csökkentés került napirendre, a döntést pedig nagyon szorosnak nevezte Simor András jegybankelnök. Az ülés rövidített jegyzőkönyve február 9-én jelenik meg, könnyen elképzelhető azonban az eddigi szavazások tapasztalatai alapján, hogy a tartás és az emelés mellett is hárman-hárman voksoltak, a kamatvágást pedig egy tag forszírozhatta. Ebben az esetben az elnök szavazata volt a döntő, idáig nem volt példa arra, hogy ezt a szabályt alkalmazni kelljen.

Ezt a forgatókönyvet tartja valószínűnek Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is, valaki eltaktikázhatta magát – kommentálta az esetet. Ha ugyanis valóban ez volt a szavazati arány, akkor a kamatcsökkentés helyett tartásra voksolva megfordíthatta volna a végeredményt a kisebbségben maradt tag.

Ismét hangsúlyosan a kedvezőtlen inflációs pályával indokolták az emelést a tanácstagok. A decemberi inflációs adat a maginflációban kisebb, a teljes árindexben nagyobb emelkedést mutatott, ez a piacon meglepetést okozott. Az éves átlagos inflációval kapcsolatban közel áll a piachoz az MNB véleménye – utalt arra Simor, hogy készültek az erőteljesebb drágulásra. A drágulás szerkezetében azonban volt meglepetés – fűzte hozzá. Biztató a szolgáltatások alacsony drágulása és az, hogy a nyers élelmiszerek ára lassabban áramlik át a feldolgozott árukéba. A bérek alakulása is kedvező az infláció szempontjából, habár a januári adóváltozások miatt nem feltétlenül kell a novemberi dinamikát meghatározónak tekinteni – mondta a jegybankelnök.

Negatívum viszont a jegybanki stáb szerint, hogy az iparcikkek hosszabb idő után emelkedést produkáltak. Emellett a világpiacon az olaj- és nyersanyagár-emelkedési ciklus elhúzódóbb lehet, mint azt korábban az MNB várta. Önmagában egy erőteljesebb emelkedés sem jelentene problémát, ha olyan gazdaságban következne be, amelyik hozzászokott az alacsony pénzromláshoz – vélekedett Simor. Azt is elmondta, hogy a várakozások körül van a legerősebb vita mostanában a monetáris tanácsban. Ezzel kapcsolatban azt reméli, hogy a mostani döntés az elszántságot bizonyítja, miszerint a drágulási várakozásokat a célon horgonyozza le a jegybank. „Mindenki, aki árról, bérről dönt a gazdaságban, az lássa, hogy az MNB elkötelezett” – hangsúlyozta az elnök.

A korábban hangsúlyos pénzügyi stabilitási szempont mostanra háttérbe szorult a jegybanki kommentárban. Külön kiemelte Simor, hogy olyan érv nem is hangzott el az ülésen, hogy emiatt kellene emelni. A további kamatpályára vonatkozóan is elég szűkszavú volt az MNB-s kommentár, de azért óva intett Simor attól, hogy magától értetődőnek vegyék a piaci szereplők a ciklus folytatását.

Elemzők sem számítanak további emelésre, Suppan Gergely szerint ez csak akkor képzelhető el, ha nagyon kedvezőtlen lesz a januári inflációs adat. Kiemelte, hogy a forintárfolyam érdemben reagált a kamatdöntésre. A hír nyomán erősödött az euróval szemben a hazai fizetőeszköz, amikor viszont kiderült, hogy csak hajszálon múlt a döntés kimenetele, akkor ismét visszagyengült 275 forint környékére az európai fizetőeszközzel szemben. Hosszabb távon kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart Suppan, főként, ha a februárra ígért kormányzati reformcsomag kedvező fogadtatásra talál. Nem lenne jó, ha az eddig nyilvánosságra került számoktól eltérne a végleges terv, emellett pedig jó lenne, ha a pontos ütemtervet és a háttérszámításokat is közzétenné a kormány – vélekedett az elemző, aki szerint attól is függ a következő monetáris tanácsi döntés, hogy a kormány bejelentése előtt vagy az után ül össze a testület.

A kudarcot azzal magyarázzák, hogy több külső ársokk is érte a gazdaságot, amelyeket a jegybank nem ellensúlyozott, mivel arra számított, hogy a lassú gazdasági növekedés ellensúlyozza azokat. Mindezek ellenére kiáll a bank az inflációs célkövetés rendszere mellett a nemzetközi tapasztalatok alapján.

A kudarcot azzal magyarázzák, hogy több külső ársokk is érte a gazdaságot, amelyeket a jegybank nem ellensúlyozott, mivel arra számított, hogy a lassú gazdasági növekedés ellensúlyozza azokat. Mindezek ellenére kiáll a bank az inflációs célkövetés rendszere mellett a nemzetközi tapasztalatok alapján. -->