Még mélyebben a kamat

Sorozatban a tizedik kamatcsökkentést hajtotta végre tavaly július óta a jegybank. Két javaslatot tárgyalt a monetáris tanács, ám meggyőző többséggel szavazott az 50 bázispontos csökkentéssel szemben a negyed százalékpontosra – mondta el a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az irányadó ráta így 5,25 százalékra mérséklődött, azaz az MNB fennállása óta újabb történelmi mélypontra.

Hasonló léptékű kamatcsökkentési sorozat utoljára 2004– 2005-ben volt, akárcsak most, akkor is egy rendkívüli emelést követően. Ezúttal a 2008. októberi 3 százalékpontos emelés jelentette a kiinduló helyzetet, amelyet már a következő hónapban egy mérséklés követett. A kamatcsökkentési ciklus tavaly februárban torpant meg, mivel nagyon borússá váltak a külföldi befektetői várakozások. Júliusig kellett várni a következő lépésre, de akkor rögtön egy százalékponttal vágott a monetáris tanács. Ezt követően, decemberben állt át a normál üzemmenetnek megfelelő 25 bázispontos kamatlépésekre a jegybank.

A múlt heti elemzői felmérés szerint a piaci konszenzus is negyed százalékpontos kamatcsökkentésre számított, csak egy szűk kisebbség vélte úgy, hogy nem nyúl a jegybank a kamatlábhoz. Néhány hónapja azonban a többség még úgy gondolkodott, hogy a parlamenti választások előtt megszakad a sorozat, és 5,5 százalék lesz a jegybanki kamatláb mélypontja, innen pedig már valamikor a távolabbi jövőben emelés következik.

Rövid távon kicsit kedvezőbben alakulhat a gazdaság pályája, mint ahogy az MNB korábban számolt – támasztotta alá a tanács döntését a jegybankelnök. Halványan jobb lehet szerinte a külső környezet, legalábbis a német konjunktúraindexek alapján, emellett az ázsiai térségben is gyorsabb lehet a növekedés, ez az eurógyengüléssel együtt az egész EU gazdaságára élénkítőleg hat. A magyarországi infláció volatilis volt az év első részében, de összességében kedvezőbben alakul, mint azt a jegybank várta. Elsősorban a piaci szolgáltatások és a bérek visszafogott emelkedésével indokolta Simor, hogy jövőre a cél alá süllyedhet az infláció. Ebben ugyanakkor a legutóbbi felmérések szerint már nem minden elemző hisz, főként az olajár újbóli emelkedése ad okot aggodalomra.

Magyarország kockázati megítélése a jegybank meglátása szerint együtt javult a régióéval, valamelyest még felül is múlta azt. Másrészről a Görögország finanszírozási helyzetéről érkező hírek aggodalommal töltötték el a befektetőket. Ezzel a kettősséggel indokolta Simor, hogy továbbra sem ad támpontot a következő kamatdöntést illetően, mivel továbbra is a magyar kockázati megítélést és nem az inflációt tartják a szűk keresztmetszetnek a monetáris tanácsban.

A forintárfolyam tavaly március óta szinte töretlenül erősödik, csak a görög események ingatták meg valamelyest, további árfolyam-emelkedés azonban már nem feltétlenül tenne jót a magyar gazdaságnak. Ezzel kapcsolatban azonban azt mondta Simor, hogy elsősorban a kamatpolitika segítségével igyekeznek elérni a céljaikat, ugyanakkor a devizapiaci intervenciótól sem zárkózott el a jegybankelnök.

A monetáris tanácsot már a legutóbb sem sok választotta el attól, hogy 5,25 százalékra vigye le a kamatot – kommentálta a tegnapi lépést Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: az inflációs folyamatok meglehetősen kétarcúak, a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg.

Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben lépett árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan ítéli meg.

A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ez Duronelly szerint továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t.

Sem a pénzügyi stabilitás oldaláról, sem pedig a forintárfolyam oldaláról nem indokolt a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése vagy teljes leállítása – vélekednek az Equilor elemzői is.

Kiemelik ugyanakkor, fontos, hogy több rizikófaktor is övezi a hazai gazdasági kilátásokat. Egyfelől a vasárnap kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz jutó Fidesz gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság, valamint a nemzetközi pénzügyi környezetet övező esetleges kedvezőtlen folyamatok – a görög adósságválság eszkalálódása, a befektetők kockázati étvágyának hirtelen elapadása – óvatosabb irányba lökhetik a monetáris tanács döntéshozóit a következő hónapokban.

A monetáris tanácsot már a legutóbb sem sok választotta el attól, hogy 5,25 százalékra vigye le a kamatot – kommentálta a tegnapi lépést Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette: az inflációs folyamatok meglehetősen kétarcúak, a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg.

Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben lépett árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan ítéli meg.

A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ez Duronelly szerint továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t.

Sem a pénzügyi stabilitás oldaláról, sem pedig a forintárfolyam oldaláról nem indokolt a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése vagy teljes leállítása – vélekednek az Equilor elemzői is.

Kiemelik ugyanakkor, fontos, hogy több rizikófaktor is övezi a hazai gazdasági kilátásokat. Egyfelől a vasárnap kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz jutó Fidesz gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság, valamint a nemzetközi pénzügyi környezetet övező esetleges kedvezőtlen folyamatok – a görög adósságválság eszkalálódása, a befektetők kockázati étvágyának hirtelen elapadása – óvatosabb irányba lökhetik a monetáris tanács döntéshozóit a következő hónapokban.-->