Fokozott bizalom a vagyonkezelésben
A vagyonkezelési piacon az új Ptk. megjelenésével új vagyonkezelési forma megjelenésére lehet számítani. A bizalmi vagyonkezelés egy a magyar piacon még nóvumnak számító portfoliókezelési technika. Tervezik-e fejleszteni rendszereiket ebben az irányban?
Kreskai György, a Trinity Consulting vezérigazgatója válaszol kérdéseinkre.
KGY: Természetesen minden kínálkozó lehetőség esetében ugrásra készen állunk. Ebben az esetben ennél már előrébb tartunk. Nagyon örülünk az olyan jogszabályi változásoknak, melyek innovációt váltanak ki. Az új Ptk. valóban megteremtette a bizalmi vagyonkezelés jogszabályi hátterét. A gyakorlatban történő megvalósítás azonban korán sem egyszerű. Nagyon fontos a konstrukció számviteli és adóügyi hátterének pontos kidolgozása. Ez év tavaszán már olvashattunk gazdasági-pénzügyi szaklapok hasábjain ennek részleteiről. Természetesen szükség van vállalkozó kedvű alapkezelőkre is, akik úttörőként hajlandóak ezen a rögös úton elindulni. És természetesen nagyon fontos az az informatikai háttér, mellyel a fenti szabályozási keretek között a bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban, transzparens módon kivitelezhető.
Vannak már konkrét érdeklők a vagyonkezelési piacon?
KGY: Információink szerint több hazai vagyonkezelő szervezet tett már konkrét lépéseket annak érdekében, hogy az új tevékenységet felvegye a szolgáltatásai körébe. Szerencsénk volt megállapodni közülük az egyik alapkezelő társasággal, aki a felügyeleti engedélyét már kézhez is kapta. Közös munkával elindult a bizalmi vagyonkezelés informatikai feltételrendszerének a kialakítása.
Ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is volt szükség az új vagyonkezelési forma jogi lehetőségének a megteremtésére.
KGY: Ez a vagyonkezelési forma az EU több országában már hosszú múltra tekint vissza, az angolszász jogban meghonosodott „trust” jogintézményéhez lehet legjobban hasonlítani. A nemrégiben hallottam egy jó példát mellyel rá lehet világítani a dolog lényegére.
A háborúba induló középkori vagyonos földesurak gyakran bízták ingó és ingatlan vagyonukat bizalmi embereikre, melyek a háborúskodás során a rájuk bízott vagyonnal a földesúr családjának érdekében sáfárkodtak. A mai fogalmainkkal ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelő a vagyonának egy részét, vagy egészét tulajdonjog tekintetében a vagyonkezelő részére átengedi, aki azt a vagyonrendelő javára működteti, kamatoztatja, tevékenységéért pedig vagyonrendelői díjat számít fel.
Kik lehetnek az új szolgáltatás célpontjai?
KGY: Gazdasági társaságokban koncentrálódó vagyonok biztonságba helyezésére lehet kiváló módszer cégutódlás esetén. Nem biztos, hogy az első generációs vállalkozás tulajdonos vezetőjének csemetéje feltétlen ezt az irányt kívánja választani. Ebben a befektetési formában van lehetőség arra, hogy a vér szerinti utód saját álmait váltsa valóra, ugyanakkor a felmenői által elért eredmények hosszú távú hozamait se veszítse el. Igaz lehet ez kiskorúak esetében is, ekkor a kvázi örökölt vagyon professzionális vagyonkezelőnél marad, biztosítva a gyermek jövőjét.
Az új Ptk. e vagyonkezelési forma bevezetésével párhuzamosan kibővítette a cégvezetők anyagi felelősségét az általuk vezetett társaságok ki nem egyenlített tartozásai tekintetében. Szerintem sok társaság már vizsgálja e felelősség csökkentésének technikáit. Talán épp a bizalmi vagyonkezelés lesz erre a legmegfelelőbb eszköz.
Sok sikert az úttörő munkához.
