Összességében szűkítik vagy szélesítik az MFB mozgásterét a fenntarthatósági elvárások? Várható-e fordulat ezen a téren?
Más irányból közelíteném meg a kérdést. Az elmúlt évek alapvetően a különböző, kívülről érkezett válsághelyzetek semlegesítéséről, a hitelezés fenntartásáról szóltak, miközben a technológiai fejlődés nem állt le, és a gazdaság alapvető irányai sem változtak. Most a gazdaság növekedési pályára állítása, a teljesítmény felpörgetése van a fókuszban, és ehhez a gondolkodásmódunkon is szükséges változtatni. A fenntarthatóság irányába tett hitelintézeti lépések nem egyszerűen a nemzetközi trendeknek való megfelelést célozzák, hanem a gazdasági szereplők, a vállalkozói szféra versenyképességének fejlesztését. A fenntarthatósági filozófiánk szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések támogatása, valamint a társadalmi hasznosságú célok is. Mindkettő a napi működésünk középpontjában áll, és egyre jobban integrálódik finanszírozási tevékenységünkbe is. Ha jól csináljuk, akkor a folyamat nyertese végül nem csupán a bank és az ügyfél lesz, hanem a teljes társadalom, amely egy zöldülő, versenyképesebb gazdaság előnyeit élvezheti. Fejlesztési intézményként, a hazai finanszírozásban vállalt szerepéhez, súlyához mérten az MFB katalizátora kíván lenni ennek a fenntarthatósági fordulatnak.
Hol tart most a folyamat? Milyen mérföldkövek jelölik az irányt?
A fenntarthatósági fordulatot először mindenkinek magával kell kezdenie, ezért az elmúlt években saját működésünk, lehetőségeink és korlátaink megismerésére helyeztük a hangsúlyt. Ennek eredményeként az ESG-téma fókuszterületként bekerült a bank új, 2030-ig szóló, hosszú távú üzleti stratégiájába, ezzel mind a saját működésünk, mind az üzleti, finanszírozási tevékenységünk szempontjából is kiemelt tényezővé vált.
2023-ban elkészült az MFB második Fenntarthatósági Jelentése, a nemzetközi GRI szabványoknak megfelelően. A jelentéshez kapcsolódóan sor került a 2022-es évre vonatkozó karbonlábnyom mérésére is. Az MFB Zöld Iroda Program akciótervben megfogalmazott intézkedéseknek köszönhetően, a 2019-es bázisévhez viszonyítva a bank 21 százalékkal csökkentette az energiafelhasználását 2022-ben. Az MFB lépéseket tett a meglevő, úgynevezett unsolicited ESG ratingek javítására is, melynek köszönhetően, a világ egyik vezető ESG-minősítője, a Sustainalytics felülvizsgálatát követően az MFB bekerült az alacsony kockázati kategóriába, és a vizsgált 1014 bankból a minősítés időpontjában a 96. helyezést érte el a rangsorban, ami jelentős javulás és komoly eredmény.
A következő mérföldkő már a szélesebb piacnak is szólt, hiszen 2024 elején a bank elindította az „MFB Vállalati Energiahatékonysági Hitelprogramot”, amely teljes mértékben megfelel az EU-taxonómia elvárásainak, elsőként a Magyarországon működő bankok zöldtermékei között. A hitelprogram forrását a European Investment Bank (EIB) és a Council of Europe Development Bank (CEB) biztosította. Ez a hitelprogram azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az EIB, az klímabankja, ráadásul részükről ez az első olyan zöldhitel, amely nem egyedi projekteket, hanem hitelprogramot finanszíroz.
A jövőben szándékunk szerint egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a zöldfinanszírozási, kockázatvállalási tevékenységünkkel elért környezeti és társadalmi hatásokra, azok mérésére. A bank is tanulja a fenntarthatósági elveket, azonosítja az ezekből adódó kockázatokat, a finanszírozási tevékenység révén edukálja is az ügyfeleket, akik a banki elvárásoknak történő megfeleléssel maguk is meg tudnak felelni az egyébként rájuk is kirótt szabályozói kötelezettségeknek.
Azt is lényeges megjegyezni, hogy egyre több befektető kíséri figyelemmel, hogy az általa nyújtott forrás felhasználása hogyan történik. A befektetők egyre szélesebb körében merül fel igényként, hogy befektetéseik összhangban legyenek a társadalmi és környezeti elvárásokkal, ne fektessenek be olyan társaságokba, amelyek rombolják a környezetet, ezért a forrás oldal sem maradhat ki a folyamatból. A forrásbevonási tevékenység támogatására elkészítettük a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő MFB Fenntartható Finanszírozási Keretrendszert. Az MFB ezzel vállalja, hogy a zöld- és társadalmi kritériumok szerinti fenntartható célú forrásait pozitív környezeti és társadalmi hatással bíró, fenntartható célok finanszírozására és/vagy refinanszírozására fordítja. A keretrendszer nemzetközi szabványoknak történő megfelelőségét a Sustainalytics független minősítési szakvélemény kiadásával igazolta.
Ez adott alapot a március 18-án lebonyolított kötvénykibocsátáshoz, melynek során 5 év 2 hónapos futamidő és 6,93 százalék hozam mellett összesen 10,8 milliárd forint összegű zöldforrást vont be belföldi befektetőktől az MFB. A 2023-ban lebonyolított kibocsátásokhoz hasonlóan a piac ismét bizalmáról biztosította az MFB-t, ezt támasztja alá az is, hogy a kötvényaukcióra több mint 100 milliárd forint jegyzés érkezett. A március 18-i kibocsátás az első piaci típusú zöldkötvény-kibocsátás a bank életében, melyet a tervek szerint a jövőben továbbiak követnek.
Az MFB rövidesen megkezdi az új uniós források közvetítését. Hogyan hat ez a fenntartható hitelezés folyamatára?
A legfontosabb hír természetesen az, hogy a Magyarországnak járó források valóban érkeznek, és rövidesen a pénzügyi eszközök, azaz a hitelként működő, visszatérítendő források is rendelkezésre állnak. Fontos ugyanakkor látni, hogy a zöldátmenet elősegítése (energiahatékonysági, megújuló energetikai fejlesztések) ebben a ciklusban a leghangsúlyosabb fejlesztési céllá válik. Hogy arányaiban is pontosan lássuk, amíg a 2014–2020-as ciklusban a zöldátmenethez kapcsolódó források a teljes keret 24 százalékát tették ki, addig a 2021–2027-es időszakban már a 63 százalékát. A pénzügyi eszközök rendszerén belül közel 900 milliárd forint jelenik meg ezen a területen a kohéziós forrásokon és a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) biztosította új forrásokon keresztül. A prioritás ez esetben sem öncélú, hiszen a zöldátmenethez kapcsolódó befektetések megtérülő jellege miatt lesz ez a hitelprogramok kiemelt célterülete. Ha hozzávesszük, hogy a hitelek visszafizetése után a visszatérítendő pénzügyi eszközök újra kihelyezhetők a gazdaságba, nagyon komoly hatásról beszélhetünk.
A már bejelentett első uniós hitelprogram is ebbe a sorba tartozik?
A 2021–2027-es ciklusban elsőként a Ginop Plusz vállalkozásfejlesztési prioritásában indul el a KKV Technológia Plusz Hitelprogram 155,5 milliárd forintos keretösszeggel, nullaszázalékos ügyfélkamattal. Elsődleges célja a vállalkozások termelékenységének növelése, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése. A kapcsolódás ugyanakkor itt is tetten érhető, hiszen a program lehetőséget biztosít a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására vonatkozó energiahatékonysági beruházásokat finanszírozására is.
A gazdaság egészét tekintve mennyire látja sürgetőnek a zöldátállással kapcsolatos tennivalókat?
Feladat mindig lesz, és soha nem mondhatjuk, hogy tökéletesen felkészültünk, de az irány jó, és tudjuk, mit kell tennünk. A gazdaságfejlesztés hívószavai között, amilyen a technológiaváltás, a digitalizáció, a tudásátadás vagy a generációváltás, ott van a fenntartható és zöld vállalati működés megteremtése és biztosítása is. A kormány által elfogadott kkv-stratégia mindezt a gazdaságfejlesztés keretrendszerében láttatja, ami a tiszta és érthető, racionális célok közé emeli ezt a területet. Nekünk az a feladatunk, hogy az ehhez szükséges, már említett gondolkodásmódot képviseljük és alkalmazzuk a finanszírozás területén.
