Az elmúlt hónapok a járvány által leginkább érintett magyar cégeknél gyakran kifejezetten érdekes üzleti megoldásokat eredményeztek. Bár trendről aligha lehet beszélni, de az ilyen megoldások közé tartozik, hogy a turizmus leállása miatt radikálisan lecsökkent forgalom miatt néhány budapesti hotel elkezdte középtávra kiadni a szobáit, tehát megjelent az albérletek piacán – olvasható a G7 oldalán.
Hibernálja magát a fővárosi szállodaipar
Albérlet helyett hosszú távra, költözés idejére vagy céges üzleti szállásként havi 89 ezer forintért hirdeti 20-22 négyzetméteres szobáit heti egyszeri takarítással egy négycsillagos szálloda Budapesten, a Corvin-negyedben – írta meg a Világgazdaság.
A Hegyalja úti Hotel Charles tulajdonosa, Szombati Károly márciusban három hónapra kezdte el kiadni a szobákat, illetve kisebb lakásokat, hiszen 28 és 38 négyzetméter közötti apartmanjaik vannak konyhával, fürdőszobával és klímával Ők tehát nem csak szobákat, hanem egész lakrészeket tudtak meghirdetni, amikor leállt a turizmus.
Eleinte legfeljebb három hónapra adták ki a lakásokat, és a 65 lakásból mintegy 20-nak lett bérlője.
Júliusra viszont realizálódott bennem, hogy ez az állapot el fog húzódni, ezért onnantól kezdve hosszabb távra is elkezdtem hirdetni a lakásokat, ami most éppen maximálisan áprilisi határidőt jelent
– mondta Szombati, aki azt is elárulta, hogy most középtávon 42-45 lakást tud így kiadni, és emellett a mérsékelt üzleti és belföldi turizmus átlagosan napi 5-10 további szobafoglalást hoz.
De nemcsak a hotelek lakrészei, hanem a hotelszobák is megjelentek már a lakásbérleti piacon. A Corvin Sétányon található négycsillagos Hotel City Inn nemrég közzétett hirdetése standard és superior szobákat kínál 1-3 fő részére,
legfeljebb fél évre, havi 89-109 ezer forintért, és ebben már benne van a rezsiköltség is.
Hegedűs Gábor, a Hotel City Inn igazgatója elmondta, hogy 66 szobából 50-et terveznek kiadni hosszabb távra, és a lehetőség múlt heti meghirdetése óta 44 szobát már ki is vettek.
Csekély szokásos forgalom egyébként itt is van, nagyjából napi 3-5 szobát tudtak hagyományos módon értékesíteni az elmúlt időszakban. Hegedűs Gábor azzal számol, hogy április-márciusig adják ki hosszabb távon a szobákat.
Szombati Károly azt mondta, az árakat alapvetően dinamikusan kezeli, márciusban még 49 ezer forint plusz rezsiért adott ki egy lakást,
ami bőven a környéken lévő garzonok szokásos 110-120 ezer forintos bérleti díja alatt volt,
de azóta emelt, és mostanában már havi 100-110 ezer forintért adott ki lakásokat. Ám van még olyan bérlője is, aki április végén 69 ezer forintért vett ki egy lakást, most pedig havi 79 ezret fizet.
A Hotel City Innben ehhez képest az árazáskor nem annyira a környékbeli bérleti piac árait, hanem sokkal inkább a becsült költségeiket vették figyelembe. Hegedűs erről azt mondta, hogy a rezsiköltségek megbecslésével nem volt egyszerű dolguk, mert a turisták jellemzően csak reggel és este tartózkodnak a szobákban, most viszont van, aki egész nap a hotelben van, mert például tanul.
Arra a kérdésre, hogy a turizmus miatt kieső forgalom mekkora részét tudja mindez ellensúlyozni, Szombati azt mondta, szerinte nagyjából 20-30 százalékot, de úgy, hogy csökkentették a béreket és a munkaidőt is. A távozó munkatársak helyére nem vettek fel újakat, így nagyjából felére csökkent a létszámuk.
Szombati és Hegedűs elmondása alapján sokféle ember bérel hosszabb távon lakást vagy szobát a hotelekben, Van aki építkezik, van aki még nem tud beköltözni az új ingatlanába, vagy magánéleti okok állnak a háttérben, például szakítás vagy válás miatt is keresnek középtávra bérlakást. A külföldön dolgozó magyarok közül is sokan jöttek haza, és arra várnak, hogy visszamehessenek.
Hegedűs azt mondta, közülük sokan külföldön hajón vagy vendéglátásban dolgoznak, és nincs is magyar lakhelyük, viszont a kieső időre is kapnak fizetést.
Vannak olyanok is, akik átmeneti munkalehetőséget keresnek.
A szállásokon vidéki diák is megfordul, aki albérlet- vagy munkakeresés idejére választja a hotelt ideiglenes szállásnak.
A Hotel City Inn igazgatója hosszabb távon nem számol a középtávú kiadással, Hegedűs Gábor azt mondta, az elmúlt években még január-február környékén is telt ház volt náluk, ezért inkább arra számít, hogy továbbra is csak turistáknak adják majd ki a szobákat, ha véget ér a járvány. Addig azonban valahogyan ki kell húznia a szállodák nagy részének, és ahogy arról Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszámolt, a piac túlnyomó részének ezt lényegében bevételek nélkül kell összehoznia.
A szobák hosszú távú kiadásával ugyanis csak nagyon kevesen próbálkoznak. Ahogy Flesch fogalmazott:
Budapesten nagyjából 20 ezer hotelszoba van, amiből jelenleg körülbelül 19,5 ezer áll üresen.
Más alternatív bevételi forrás – mint például amilyen tavasszal az éttermeknek a helyben fogyasztás helyett a kiszállítás volt – a szállodák esetében nem jön szóba, és Flesch elmondása szerint az ágazatban május-júniusnál korábban nem számítanak “értelmezhető nagyságú forgalomra”.
