A válság felgyorsította az emberek vásárlási szokásainak strukturális változásait: az online csatornákon elköltött összegek nőttek, a bevásárlóutcák és plázák forgalma kisebb lett. Az európai kiskereskedők csökkenteni fogják az üzleteik számát, és a fő hangsúlyt az online portálokra helyezik át, aminek hatására nő majd a második vonalbeli bevásárlóutcák és -központok üresen álló üzlethelyiségeinek száma, csökken az ágazatba irányuló befektetési kedv és a likviditás, még lejjebb esnek az árak – de talán megkezdődik az üzlethelyiségek hasznosításának újragondolása is.
A járvány súlyosan érintette az irodapiacot is: felgyorsította a távmunkára való áttérést.
Még ha a személyes jelenlét mellett zajló irodai munka heti öt napról négy vagy három napra csökken is, az irodák iránti összesített igény nőhet, mivel a bérlők és a tulajdonosok új funkciókat találnak a tereknek, és a gazdaság is magához tér a válságból.
A befektetők az ingatlanok energiatakarékosságának és közösségi jellemzőinek javítását célzó beruházásokat hosszú távú megfontolások alapján hajtják végre.
A „zöldbérlemények” gyorsan általánossá válnak majd, de a bérlőnek és a bérbeadónak is teljesítenie kell bizonyos környezetvédelmi vállalásokat.
Ez javítani fogja az áttekinthetőséget a befektetők számára. A hatékonyabb energiafogyasztási adatgyűjtés és a tanúsítási módszerek (például a Global Real Estate Sustainability Benchmark) elterjedésének hatására a környezetvédelmi és társadalmi tényezők szerepe egyre fontosabb a befektetők döntéseiben. Egy-egy eszköz környezeti fenntarthatósága ma mérhetőbb és kívánatosabb is, mint korábban − az ügyfelek prioritási listáján ma már a hozammal és a teljesítménnyel azonos, sőt néha annál kiemeltebb helyet foglal el.
Az új épületekre mind szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A lehető legjobb környezeti tulajdonságokat nélkülöző épületek nehezebben találnak bérlőket. Ennek a trendnek a hatására egyre gyakoribb a meglévő ingatlanállomány felújítása. Az épületállománynak évente mindössze 1 százaléka cserélődik le, ami azt jelenti, hogy már megépült azoknak az épületeknek a java, amelyek 2050-ben vesznek majd körül bennünket. Ezért az épületek utólagos korszerűsítése nagyobb környezeti előnyökkel járhat, mintha csak az újonnan épülő beruházások jellemzőire koncentrálnának. Mindezzel együtt a koronavírus-válságra adott monetáris politikai válaszlépések még jobban elnyomták a hagyományos bevételforrásokat, például az államkötvényeket, és a reálhozamokat soha nem látott mélypontra süllyesztették. Ilyen körülmények között az ingatlan vonzó alternatívát kínál, és annak ellenére népszerű marad a jövedelemre vadászó befektetők körében, hogy kevésbé likvid, mint a többi eszközosztály. Lehet, hogy az ingatlanból származó hozam alacsony, de az évi 3,5 százalék még mindig jobb, mint amit a legtöbb államkötvény kínálni tud.
