Végszavazásra megy június 15-én a bérlakástörvény tervezete, aminek időközben alaposan leszűkített változatának utolsó módosításairól csütörtökön délután tárgyalt a parlament törvényalkotási bizottsága. A törvénymódosító javaslatot jegyző Böröcz László országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Világgazdaságnak elmondta, hogy
a parlament elé kerülő tervezet szerint négy éves elidegenítési tilalommal, 25 éves részletfizetési lehetőséggel válnak megvásárolhatóvá az önkormányzati és állami bérlakások a világörökségi területeken.
Azon bérlők számára nyílik meg a vételi lehetőség a világörökségi területen, akiknek 2020. december 31-én már határozatlan idejű bérleti szerződésük volt az önkormányzattal vagy az állammal, és nem vásárolhatták meg lakásaikat, illetve a cserelakásokhoz jutott bérlőknek is itt.
A vásárláshoz szükséges bérleti idő öt év, amit felmenő rendszerben élesedik, vagyis akik tavaly év végéig megkötötték a bérleti szerződést, azok annak keltétől számított öt év múlva élhetnek frissen szerzett vételi jogukkal.
Akik csere révén jutottak bérlakáshoz, azok egységesen a forgalmi érték 35 százalékáért vehetik meg az ingatlant. A vételár kedvezmény mértéke a többi bérlő esetében a bérleti idővel egyenes arányban emelkedik, azaz legalább 25 éves bérlet esetén a vételár 15 százaléka, 15-25 év között 50 százaléka, 5-15 év között pedig a 80 százaléka. További 5 százalék engedményt kapnak a vételárból az egy összegben fizetők – tudtuk meg.
A forgalmi értéket a helyi önkormányzat állapítja meg, amennyiben nem teszi meg, a kormányhivatal dönt róla
– mondta Böröcz László. Rámutatott:
az ügyeskedők kizárása érdekében a legkiszolgáltatottabb helyzetű bérlők védelmét szolgálja az a módosítás, hogy akiknek a jogszabály életbe lépését megelőző egy évben legalább három havi lakbér elmaradása volt, nem vásárolhatják meg lakásukat.
A képviselő emlékeztetett rá, hogy az egyik legerősebb kritika a lakásmaffiának kiszolgáltatott bérlők miatt illette a tervezetet.
Az összesen mintegy kétezer budapesti bérlakásra szűkült privatizációs lehetőség mintegy 850 vári lakásra, további mintegy 200 I. kerületi, és még nagyjából félezer pesti ingatlanra, zömében Andrássy útiakra vonatkozik.
A várfalon belül speciális szabályokat alkottak, ott a funkciót csak a földszinten lehet jelentős megkötésekkel módosítani, és nem vásárolhatnak bérlakást cégek, magánszemélyek birtokában is csak két lakás lehet, sőt, a várban csak uniós állampolgárok juthatnak ezt követően tulajdonjoghoz – mondta Böröcz, aki szerint ezzel tudják megakadályozni, hogy a vár a prágai vár és más európai történelmi városnegyedek sorsára jutva elnéptelenedjen, és külföldi befektetők kezébe kerüljön.
A bérlakástörvény tervezete eredetileg az ország összes bérlakására vonatkozóan lett benyújtva, de Böröcz László szerint még ha jelentősen szűkült is a lehetőség, és nem 70 ezer, hanem mintegy másfél ezer bérlő válhat tulajdonossá, a problémára, az önkormányzati bérlők speciális helyzetére és korlátozott lehetőségeire, az elhanyagolt lakásállományra legalább sikerült ráirányítani az országos figyelmet.
