Jobban emelkedtek a lakásárak a vidéki városokban – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből. Nagy Tamás igazgató közölte,
2020 és 2021 második negyedéve között Budapesten 9,1 százalékkal emelkedtek az árak, az országos átlag 13,3 százalék, míg a vidéki városok esetében 18,2 százalékos a mutató.
Az előzetes adatok alapján a harmadik negyedév sem hoz jelentős változást, és ez az árdinamika a lakásárak túlértékeltségének kockázatát mutatja: az MNB 8,4 százalékos túlértékeltséget mér országos szinten, elsősorban a vidéki áremelkedés miatt.
Nagy Tamás kedvezőnek tartja a külső környezetet, hiszen masszív GDP-visszapattanást és az első 9 hónap alapján erős élénkülést látnak. Az építőipari termelés a harmadik negyedévben 15,7, a bérek 8,4 százalékkal nőttek. Az igazgató úgy véli, a lakásvásárlásnál jelentős szempont a biztonság, a stabilitás, és mivel a magyarországi visszatért a járvány előtti kedvező szintre, ez megmutatkozott a tranzakciókban is.
Az egy évvel ezelőttihez képest január és június között 34,2 százalékkal több lakásvásárlás valósult meg, igaz, ehhez hozzá tartozik, hogy 2020-ban a koronavírus megjelenését követő leállás befolyásolta a piaci folyamatokat. Az MNB 2021-re összességében 149 ezres tranzakciószámot becsül. Az albérletárak eközben megközelítik a világjárvány előtti szintet, folyamatosan emelkednek, országos szinten 2 százalékra került a 2020. februári adattól, míg Budapesten az 5-6 százalékos lemaradás oka elsősorban a belső kerületek statisztikáiban keresendő.
A jelentésből kitűnik, hogy az erős kereslet miatt csökkent az alkuszint, Budapesten 3, vidéken 3,9 százalékra.
A lakástranzakciók 47 százalékához kapcsolódik hitelfelvétel, a babaváró kölcsönt beleszámítva ez az adat 60 százalékos, és a bankok 63 százaléka az év második felére további keresletélénkülést vár. A második negyedévben kibocsájtott lakáshitelek 28 százaléka, mintegy 104 milliárd forint csoktámogatás mellett felvett kölcsön volt. Nagy Tamás hangsúlyozta, az otthonteremtési kedvezmények támaszt nyújtanak a hitelből történő ingatlanvásárlásra, különösen Budapesten.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy alacsony az újlakás-kínálat, az alapanyag- és felszereléshiány problémát okoz az építőiparban, a munkaerőhiány viszont az elemzés szerint egyre kisebb korlátot jelent. A Központi Statisztikai Hivatal 22 százalékos anyagköltség-emelkedést mér, ennek tudható be a lakásépítési költségek dinamikájának jelentős gyorsulása. Az építőipari árak az alacsony kapacitás és a versenyképességi problémák miatt sokkal jobban nőttek az európai uniós átlagnál:
Magyarországon 9, az EU-ban átlagosan 4 százalékkal, és csak Románia áll közel ehhez a 9 százalékos értékhez.
Az első három negyedévben csökkent a lakásépítések száma, és a kínált lakások 28 százalékát árazták át, közülük 90 százalék drágább lett, átlagosan 5,6 százalékkal, aminek oka az említett költségemelkedés és az erős kereslet. Ebben az évben 20 ezer lakás átadásával számol az MNB, bár azt látja, az építőipar hatékonysága az árnövekedés ellenére sem javul kellő mértékben.
